"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2011. július 25., hétfő

vonatozás

Tegnap viszontagságos úton, de megérkeztem Váraljára. Óriási felhőszakadásban indultunk el otthonról Zsoltival az érdi állomásra. Alig láttunk valamit az autóban, kicsit tovább tartott az út, de elértük a vonatot. Vizesen kerestem magamnak egy ideális helyet, aztán hozzáláttam a könyvem olvasásához. Nem is volt semmi gond, olvastam, jegyet vettem, olvastam tovább. Láttam egy gyönyörű szivárványt! Hatalmas és csodaszép volt! Szépen, lassan begurult a vonat a szakály - hőgyészi állomásra... és ki sem gurult onnan ... Elmosta az eső a sínpályát, így nem tudtunk továbbmenni. A kalauzok rögtön elkezdtek intézkedni, de még így is órákat kellett volna várni a pótló buszokra. Amik nincsenek készenlétben, ilyenkor úgy kell hirtelenjében keríteni valakit, aki elviszi a póruljárt utasokat. Végülis Apu eljött értem, így hazaértem, csupán 20 perccel később, mint ahogy eredetileg érkeztem volna. Érdekes élmény volt a várakozás. Ahogy az emberek szóba elegyedtek egymással, megpróbáltak segíteni a másiknak. Tényleg igaz, hogy a baj összehozza az embereket. 
Örülök annak is, hogy előre kiderült, hogy gond van a pályával, és nem kellett átmennünk a rossz vonalon, hogy ez kiderüljön. Úgyhogy ma megkezdem váraljai nyaralásomat. Itt leszek péntekig, van vonatjegyem a hazaútra, a kérdés már csak az, hogy sín is lesz-e...

Nincsenek megjegyzések: