"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2014. február 24., hétfő

Újra Itthon

Újra itthon vagyunk! Az egész múlt hetet Váralján töltöttük. A hétvégén ünnepeltük Apu szülinapját, aztán Nellivel ott maradtunk még pár napot élvezni a nagy család adta örömöket. Tényleg nagyon - nagyon jó volt, semmi más dolgunk nem akadt, csak élvezni egymás társaságát. Apu és Anyu főztek, sütöttek, mosogattak, segítettek, sétáltak, szóval igen fejedelmien ki voltunk szolgálva, hiányoznak is, na de nem ám csak ezért! ;) Nelli kedden meg is tanult mászni, gondolta, hogy kihasználja a nagy ház biztosította távolságokat egy kis gyakorlásra. Igazán jól megy neki, ahogy ráérzett a mozgás ritmusára le is cserélte az eddig jól bevált kúszást és mára a megfontolt mozdulatokat felváltotta az egy hetes rutin. Igazán ügyes, sőt, tegnap már profi módjára kapaszkodott állásba rajtunk csimpaszkodva.
Olyan hálás vagyok a jó Istennek, hogy ilyen szép helyeken lakunk! Váralja csodás vidék, pár lépés a faluban és máris az erdőben vagyunk, úgyhogy igazán otthon éreztük magunkat, bár az utak nem rázna annyira! Nelli meg is tanulta, hogy a babakocsiban is lehet hosszan aludni, ma másfél órát szundikált a viruló napsütésben, míg én alternatív utakat kerestem a hegyről le. Persze, nagyon fáradt volt a tegnapi felnőttek számára is zsúfolt nap után. Tegnap reggel keltünk útra, hogy hazajöjjünk, nem is haza, kapásból az imaházba autóztunk, ott találkoztunk rég nem látott kedvenc férfiemberünkkel, és csak az istentisztelet után jöttünk haza, ebéd után irány Újpest, ahonnan a kivilágított budapesti fényekben gyönyörködve és fáradtan tértünk haza.
Szóval, szuper hetünk volt. Nagyon élveztem, hogy a családdal vagyunk, hogy Nelli milyen boldog, mikor Csilla és Dani hazaér, hogy milyen szívesen játszik velük, hogy milyen jókat sétál a nagyszüleivel és egyedül is eltölti velük az időt, amíg anyukája szépül a Sonya partin. Andiéknál is megint igen jól éreztük magunkat, és életem első Scrabble győzelmét arattam le náluk! Hálás vagyok, hogy ilyen jó kis családba pottyanhattam annak idején! Képek később, ha megtaláltam a fényképező kábelét a sok csomag között... :)

Nincsenek megjegyzések: