Feltámadott az Úr!

Ahogy Zsolti vasárnap mondta, a mi húsvétunk már hetekkel ezelőtt megkezdődött. Már a 4-es metró megnyitásának idején... ugyanis akkor kirándultunk el a tett színhelyére, ami remek volt! Csodás volt együtt kirándulni hárman, turistaként végigutazni a metró vonalon megállóként kiszállva, kávézni a viruló napsütésben, sétálni a Duna - parton. Ám az aznapi esténk igen nehézre sikeredett. Zsolti meghúzta a derekát, de annyira, hogy alig bírt felállni, alig bírt mozdulni, valami csoda folytán mégis sikerült és visszanyerte a teste feletti kontrollt, de ijesztő volt... Mindeközben a hónaljamon lévő bőrkinövés amit azóta viselek, mióta az eszemet tudom elszíneződött, úgyhogy hétfőn, usgyi, mentünk a sebészetre. Zsolti vigyázott Nellire, én pedig élveztem a magyar egészségügy szolgáltatásait. Annyi irónia van csak ebben a mondatban, hogy rossz volt látni a tehetetlen beteg embereket, a kiszolgáltatottságot. De amiért mi imádkoztunk, azt megkaptuk: háromnegyed óra alatt végeztem, a bejelentkezéstől az ajtón való kilépésig! Csúcs idő úgy, hogy negyed órát voltam bent a rendelőben: A doktor bácsi öt percet gondolkozott, hogy akkor most mi legyen, öt perc alatt kivágta a kivágnivalót, majd öt percig vigyáztak rám, hogy mégis hogy reagálok az eseményekre. Jól reagáltam, annyira, hogy távozáskor még meg is köszöntem, hogy elláttak, ilyen jól! A varratszedésnél emlékezhettek erre, mert igen - igen kedvesen, vidáman fogadtak. Ekkor fél órába telt a teljes procedúra és valódi vidámság vett körül végig, úgyhogy hálás vagyok, hogy ilyen remek ellátásban részesülhettem és hogy mindez ilyen flottul ilyen gyorsan lezajlott. Zsolti dereka is meggyógyult!

A másik idei húsvéti sztorink az m1 bevezető szakaszához kötődik, ugyanis ott állt meg alattunk a 20 éves öreg barátunk, A lada. Egyszer csak nem reagált a gázpedál, hiába taposta Zsolti, semmi nem történt. Így ott ragadtunk másfél órára a leállósávban, Nelli fantasztikusan viselte! Zsolti egyik főnöke sietett segítségünkre, vontatott el minket az autószerelőig. Aztán kiderült, hogy nem is ez volt a legnagyobb baj, hanem, hogy az első kerék gyakorlatilag majdnem bármikor elgurulhatott volna... Ahogy mondani szokták: A Szentlélek tartotta... és tényleg! Ja, és persze a játszóházi előkészületek közepette maradtunk autó nélkül, de hála Istennek, ebben is kaptunk segítséget. 

Szóval igen, Jézus ma is él, kézzelfoghatóan itt van velünk a mindennapi kalandjaink során! :) 

Ma pedig fantasztikus sétát tettünk az Anna - hegyen, egy kis spontán piknikkel egybekötve! 

húsvéti játszóház a Liget - házban

Szombaton játszóházban voltunk, de nem ám akármilyenben, húsvéti játszóházban! Nelli első játszóházi élménye, nekem a legjobb játszóházi élményem eddig. A közösségünk szervezte ezt a húsvéti alkalmat, készültünk rá nagyon! Úgy éreztem, hogy mindenki segített, és mindenki beletette a tőle telhető legtöbbet. Meg is lett az eredménye: 46 gyermek és szülő jött el, és láthatóan jól érezték magukat. Ebből a 46 gyermekből 36 volt vendég, tehát olyan gyerek, aki amúgy nem jár a közösségünkbe, úgy örültem nekik! Kint játszottunk a szabadban, kis csoportokban meghallgattuk a szavak nélküli könyv lebilincselő történetét, emlékeztetőül készítettünk egy kukacot pomponból arany, fekete, piros, fehér, zöld színekkel. Igazán finom és bőséges uzsonnát fogyasztottunk el együtt, majd meghallgattuk Pomázi Zoli muzsikáját, aki az Új Bojtorján együttes vezetője. Nelli ezt élvezte a legjobban, édes volt, ahogy táncikált a szép, vidám dallamokra! Ezután megnéztük a húsvéti történet rajzfilmes feldolgozását, utána tanultunk egy angol dalt az angol klubos lurkóktól, és már el is telt a három óra és betódultak a szülők, pedig még tudtunk volna játszani, olyan jó volt együtt. Sebaj, lesz még lehetőségünk rá! Olyan hálás vagyok, hogy minden időben a helyére került és ilyen szépen zajlott le ez az esemény, büszke vagyok a lányokra, akikkel együtt vezettük a délutánt! Várom már a következő játszóházat!!

Azért (is) imádkoztam előzetesen, hogy ne vigyen el a stressz ezen a délutánon, hanem a sok minden tennivaló mellett tudjam én is önfeledten élvezni a napot, úgy örülök, hogy ez is megadatott! Most pedig már nagyban készülünk az első közös húsvéti ünnepünkre! Tegnap feltettük Nellivel a tojásokat a "nagy"szoba különböző pontjaira, orgonát is szedtünk, szép - szép!! :)

családi

Az elmúlt hétvégéken találkoztunk családunk apraja - nagyjával, bár volt aki kimaradt... Anyu szülinapját rendhagyó módon most nálunk ünnepeltük, csak a szülők és mi. Gyrost készítettem, METRO-s marcipán tortát ettünk, nagyon finom volt minden és igazán jól sikerült az a nap. Azt hiszem, hogy a legjobb élmény aznap az Anyuval és Nellivel megtett séta volt. Lementünk a faluba és vissza, tettünk egy jó nagy kört, csodaszép időben, csodaszép tájon, csodajót beszélgettünk. Kiváltságnak érzem, hogy tudok őszintén beszélgetni az édesanyámmal. Főként mások tapasztalatait ismerve, ill. a nagycsaládi hagyományok miatt is írhatom ezt hálás szívvel.

A mostani hétvégét pedig Balatonbogláron töltöttük Andiékkal, ez is hasonlóan különleges élmény volt! Úgy látszik, hogy a sétákhoz jó beszélgetések kötődnek, ahogy ez most is így volt! Ott szavaztunk, kíváncsian várjuk, hogy mi sül ki majd belőle a következő időszakban, de továbbra is hiszem, hogy Isten ezek a dolgok felett is úr. Úgyhogy élvezettel adtuk le a voksunkat, meg is örökítettük a pillanatot. A másik különlegesség, hogy Andi jóvoltából kipróbáltuk Zsoltival az új bob pályát Bogláron. Mikor volt utoljára, hogy Nelli nélkül csináltunk valamit? Hihetetlenül jó élmény volt kettesben leszánkázni a rövidke pályán! Hazafelé pedig elöl ültem a kocsiban! Napra pontosan tudom, hogy mikor fordult ez elő utoljára. 2013. július 2-án, reggel! :) :)

Úgyhogy elmondhatom, hogy mérföldkövekhez értünk! Annál is inkább, mert tegnap voltunk először játszótéren! Nelli hintázott, de azt hiszem, hogy a legjobb élmény számára az volt, hogy bámulhatta a többi gyerek tevékenykedéseit. El is kápráztatta őket pár önfeledt kurjantással! Hát, így vagyunk mostanság a gyorsan repülő időben, a jó illatú tavaszban, foreveres naptejben napfürdőzve.