"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2014. október 2., csütörtök

Bartók Váralján

Apu elvitte Nellit sétálni, így lett egy kis szabadidőm. Kedvem támadt zongorázni, általában dicséreteket szoktam játszani a magam egyáltalán nem profi módján, de most máshoz támadt kedvem. Kutakodtam egy sort a zongora tetején lévő magazinok, füzetek és néhány kotta között. Az első ami kezembe akadt egy kis Bartók - kötet volt. Régen nem szerettem túlzottan Bartókot játszani, pedig sokszor kellett, mert azt mondták, hogy jól áll nekem. Annál nagyobb lelkesedéssel és népdalokra ismeréssel játszottam most ezeket az apró darabokat kezdő zongorázóknak. Egy csomó népdalt találtam amit Nellinek is szoktam énekelni, úgyhogy ezzel a szívember lopta magát Bartók bácsi. Jól esett ez a kis zenebona, bár rá kellett eszmélnem, hogy mennyit felejtettem ebből a tudományból! És milyen jól tették Anyuék, hogy annak idején zongoráztattak minket, micsoda fejlesztési lehetőség rejlik ebben! Ott a finommotorika, a megosztott figyelem, a hallásnevelés, koncentráció, az agyféltekék összekapcsolása, a gondolkodásfejlesztés. Hú, ha nem zongorázhattam volna, lehet, hogy még ennél is rosszabban ment volna a matek?! A hét egyik legjobb élménye ez a röpke fél óra! :) 
Ilyen volt tavaly ősszel ez a kis bogár a váraljai nagy ágyon :) 

Nincsenek megjegyzések: