"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2016. december 28., szerda

Milyen is volt 2016 karácsonya?

Attól függ, melyik napról beszélünk :) 
A Szentese napja szépen, nyugodtan telt. Sikerült már délelőtt felállítani és feldíszíteni a karácsonyfát, a délutáni alvás után jöhetett az ajándékozás, amit persze mindenki nagyon élvezett! Számomra az egyik legnagyobb ajándék az volt, hogy Zsolti olvasta fel a családnak a karácsonyi történetet. Egyszer Gyuri azt mondta, hogy az édesapák felelőssége a hit magjainak elültetése a gyermekekben, nem így fogalmazott, de én ezt jegyeztem meg. Igazi hála, hogy Zsolti beáll ebbe a szerepbe is! 
Karácsony másnapján a gyülekezetünkben töltöttük a délelőttöt. A gyerekek aranyosan elmondták a megtanult imádságot, elénekelték az Aranyszárnyú angyal kezdetű éneket. A kórus dalai is szépen szóltak, élmény volt. Örülök, hogy vállalkoztam rá! Az üzenetet még nem sikerült meghallgatnom, ott helyben épp Matyi foglalt le. De hogy milyen jólesett reggel arra megérkezni, hogy friss kávé, tea vár a beigli mellett! Minden évben meglepetés számomra! Úgy élvezem, hogy ebben a közösségben nem kell álarcokat viselnem, és annak ellenére, hogy adódnak konfliktusok, hiszen ahol ketten vannak, ott lesz konfliktus, mégis túl lehet ezeken lendülni, bocsánatot kérni és megbocsátást kapni. Micsoda szabadság! Ez a közösség is nagy kincs számunkra! 

26-án már itthon voltunk, kicsit nyüglődősebb lett a napunk, de azért abban is akadt szépség bőven. Például a délutáni alvás-közbeni nyugodt olvasás :) Persze más is... például a sült kacsa, a közös játékozás, Gilmore Girls, Vad évad, ferrero rocher... karácsonyfa palacsinta...
az ünneplős ruhánkban 

Most pedig élvezzük a két ünnep közti időtlenséget. Mikor lehet takarítani, vendégeket fogadni, kirándulni. Úgy örülök, hogy ma eljutottunk a Duna - partra. Csodás látványban és jó mókában volt részünk. Még futottam is vagy 500 métert, míg úgy döntöttem, hogy nekem túl hideg van ehhez. De addig is két futó is rám köszönt, megtisztelő, biztos mosolyogtak a szélben lobogó bojtos sapkámon! :) Hát, nem az fogott vissza az előrehaladásban, hanem a rajtam átfújó szél! :) Azt viszont elmondhatom, hogy máris jobb kedve lesz az embernek, még ha csak 500 métert fut is! 

kavics dobálás
kavics dobálás felnőtt-módra


Nincsenek megjegyzések: