Haladunk!
Nem csinálunk rendszeresen semmiféle artikulációs gyakorlatot. Hiába, ebben a viszonylatban anya vagyok, és nem tanár :) De, az adandó alkalmakat éles szemmel (most hogy már szemüvegem is van) észreveszem és hangoztatjuk az "f" hangot lelkesen. Például kiesett múltkor egy toll a tollpárnából. Naná, hogy fújkáltuk felfelé, vízszintes talajon előre, a kézfejünkről le. Közben nagyokat kacagtunk, kisebb csete - paté is zajlott a testvérek között a tollért, ami egy váratlan pillanatban eltűnt, majd pár nap után újra előkerült ismétlésre lehetőséget adva.
Úgyhogy haladunk. Spontán még nem megy, de ha figyelmeztetem: Mondd csak még egyszer, hogy fiók! Akkor sikerül, amit minden egyes esetben nagy ováció követ. Nemsokára már kevésbé fröcsögősen is menni fog! :) :)
2 megjegyzés:
Nekem kicsit hiányozni fog a "pogkepeke", a purulya, a póka és a többiek. :)
Ezért jó, hogy leírtad, Köszi! 😍
Megjegyzés küldése