"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2011. május 31., kedd

csodák palotája

Ma igazán jó napom volt :) Reggel egyik kis tanítványommal egy jó játékozással lezártuk az évet. Panaszkodott, hogy milyen gyorsan repül az idő, és ő többet szeretne játszani. Ígérgette, hogy jövő héten a kirándulásunkon, ha ilyen gyorsan repül majd az idő, ő meg fogja állítani. Kíváncsi leszek... :) 
Aztán berohantam a MIbe ügyeket intézni, aztán rohantam vissza a Csodák Palotájába ahol az egyik nagyobb tanítványommal zártuk le a tanévet. Nagyon jó kis kirándulás volt, egy csomó érdekes és jópofa dolgot láttunk. Például megtudtam, hogy az egyensúlyozó képességem jó és a reakció időm sem olyan lassú, mint gondoltam. A legnagyszabásúbb dolog amit láttunk, a Tesla transzformátor volt. Élőben még sosem láttam ilyet, de egyszer mindenkinek látnia kéne! Egyszer a csodák palotáját is mindenkinek látni kéne, nagyon szórakoztató és tanulságos ami ott van. Én legalábbis nagyon élveztem! 
Zsolti pedig megmutatta az irodáját, ez is nagy élmény volt! :) 
Hazatérve pedig kertészkedtünk egy kicsit, most pedig nemsokára következik a jól megérdemelt vacsora. 

2011. május 30., hétfő

utolsó tanítós hétfő ebben a tanévben

Megkezdődött az utolsó tanítós hét. Csöppet sem szokványosan. Zsolti reggel elvitt a rendőrségre, tanú vallomást tettem az ellopott autóval kapcsolatban. Igazából nem sok mindent tudtam mondani, ez alapján nem lesz meg sem a kocsi, sem a tettes. De megtettem ami tőlem telt. Meglepődve tapasztaltam, hogy egészen jól emlékszem a rendőrségre. Most is hasonlóan zajlott a folyamat, mint évekkel ezelőtt az első vallomásomnál. Ugyanúgy szólt a rádió miközben beszélgettünk, ugyanolyan nehezen tudta lejegyezni a rendőr amiket mondok. Azon viszont meglepődtem, hogy az elején 10 perc számítógép előtti várakozás után megszólalt a fickó, hogy: "Látom nincs körözés alatt, így ha végeztünk, elmehet." Erre csak azt tudtam mondani, hogy "remek". Azt hiszem a derültség tárgya lettem azzal a tulajdonságommal, hogy mennyire nem ismerem az autókat... 

2011. május 29., vasárnap

ezt gyakran hallgatjuk mostanában:

bográcsgulyás

Ma igazán szép vasárnapunk volt, van. Reggel imaházban voltunk, Heizer Tamás prédikált a férfiasságról. Mindenképpen szeretném feltenni a blogra a linket, mert ezt minél több embernek meg kell hallgatnia. Nem csak férfiaknak. Számomra a legfontosabb üzenet az volt, hogy felelősséggel tartozunk egymásért. Rajtunk múlik, hogy milyen lesz a társunk. Rajtunk múlik, hogy kiteljesedik-e férfiként, nem macsóként, nem erőszakos állatként, nem papucsként, hanem férfiként. A férfi olyan ember, akinek Isten célt adott, ezt szeretné megvalósítani, az én feladatom, hogy segítsem ebben. Nincs más dolgom csak az, hogy szeressem és segítsem a célja elérésében. Ez persze nem azt jelenti, hogy nekem nem lehetnek céljaim, de családként akkor tudunk jól funkcionálni, ha az Ige szerint élünk. Az Ige pedig azt mondja, hogy szeressem és segítsem a férjem, ezért vagyok a segítőtársa. Milyen érdekes, hogy valóban ebben tudok leginkább kiteljesedni! 

Az istentisztelet után Laciék jöttenk el hozzánk vendégségbe bográcsgulyást főzni. Kiköltöztünk az előkertbe, ott láttunk munkához. Kis idő múltán sikerült lenyugodni a gyerekeknek, megszokták, hogy ég a tűz. Pár óra múlva pedig elkészült a bográcsgulyás! Igazán finom lett! Fagyiztunk, sütiztünk, beszélgettünk, sütit kaptunk Bobbietól (új szomszéd), kutyáztunk, játszottunk, elfáradtunk, kicsit leégtünk. Miután a vendégeink elmentek nekiláttam a mosogatásnak. Az egész konyhapult tele van száradó edényekkel! :) Büszke vagyok magamra, hogy máris újra rend van. Még egy mosást kénytelen vagyok betenni a gépbe, aztán jöhet a pihenés. Zsoltival mostanában Hetedik mennyországot nézünk esténként. Csak ajánlani tudom, ez a sorozat még mindig remek! 

2011. május 28., szombat

lomtalanítás

Idén azt hittük, hogy már nem is lesz lomtalanítás. Februártól kezdve készítettem Zsoltit a nagy napra, a lomtalanítás napjára, azzal a gondolattal, hogy idén nem mondjuk semmire, hogy jó lesz még. Minden szemetet könyörtelenül kidobunk. Nagyot csalódtam, amikor azt a hírt kaptuk, hogy az EU -s elnökség miatt idén elmarad a lomtalanítási akció. Tegnapelőtt viszont kellemes meglepetés ért. A várva várt információs papír kint díszelgett a hirdetőtáblán, miszerint legálisan megszabadulhatunk a szeméttől a hétvégén! Holnap vendégeink lesznek, és vasárnap lesz, így maradt a mai nap a pakolásra. Örömmel jelenthetem, hogy Zsolti csak négy dologtól nem tudott megválni, ezzel rekordot döntött. Túlzás nélkül állíthatom, hogy egész délután pakoltunk, ennyi munkával a  teraszt tudtuk lomtalanítani. A ház belsejére már nem jutott időnk, de így is rengeteget haladtunk a rend és tisztaság felé!! Az önkormányzat legkedvesebb tevékenysége számomra az, hogy minden évben megszervezi a lomtalanítást! 

Egyébként kint ülnek a varjúk a szemétdombon. Megérkeztünk a hulladékainkkal, a lehető legtermészetesebbmódon szinte kivették a kezünkből a dolgokat. Jó határozottnak kellett lennünk. Egész nap kint ülnek, és őrzik a szemetet, válogatnak. Nagyon szomorú volt ezt látni számomra. Más örül a szemetemnek...

Szóval ma a jólvégzett munka elégedettségével fekhetünk le. :) 

2011. május 26., csütörtök

történések

Lesz egy tárgyalás, amire tanúként behívtak. Nem szívesen megyek, dehát muszáj. Elég sokat gondolkozok rajta, hogy mi hogy fog alakulni, miket fognak kérdezni tőlem. Erre, tegnap reggel felhív egy rendőr, hogy szeretne tanúként behívni a rendőrkapitányságra, mikor érek rá bemenni. Kissé felháborodva kérdeztem tőle, hogy milyen ügyben. Kiderült, hogy a nemrégiben látott autólopás kapcsán kell bemennem hétfő reggel. Még egy tanúskodás. Párhuzamosan kettő, remélem, hogy ezzel az egész életemre vonatkozó tanúsági idézéseimet letudom...

Annyi mindent akartam írni ide tegnap este HCS után, de most valahogy semmi nem jut az eszembe. Hiába, elfáradtam a nagy munkában.

2011. május 24., kedd

forrás

Van egy tisztavizű forrás nem messze tőlünk. Ma Hubát kellett volna visszavinnünk az állatorvoshoz, de úgy elment az idő, hogy inkább felkerekedtünk és az újonnan megismert szomszédunk útbaigazítása alapján megtaláltuk A forrást. Édes, hűsítő vize van. Ezután inkább onnan fogjuk hozni a vizet. 

szeretet


"Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek." Jel. 4:11
Minden beszélgetés közül amit a szülőknek le kell folytatni a gyerekekkel, az egyik legfontosabb az, hogy a szülők elmondják gyermekeiknek, Isten teremtette őket és szereti őket.
A gyermekeink életének nincs értelme, míg meg nem értik, hogy Isten alkotta őket azért, hogy gyönyörködjön bennük. Az Ézsaiás 44 írja, "az ÚR, a te alkotód, aki megformált az anyaméhben, és aki megsegít". A gyerekeknek tudniuk kell, hogy Isten terveinek része. Nem baleset folytán jöttek létre. Talán szüleik nem tervezték őket, de nem baleset történt, mert Isten ismerte és szerette őket a kezdetektől.
A szülők nem tökéletesek. Lehetnek jó és rossz napjaik. De Istennek nem. Az ő szeretete nem függ a hangulatától. Nem úgy van, hogy egyik nap szeret, másik nap pedig nem kedvel, mert ő változatlan - ez az ő jelleme. Ennek semmi köze ahhoz, hogy mi kik vagyunk vagy mit csinálunk. Nem tehetünk semmit amivel elérnénk, hogy ne szeressen minket. Ő alkotott és formált minket, hogy szeressen.
A gyermekeinknek ezt meg kell érteniük. Aztán beszélnünk kell velük arról, hogy hogyan válaszolunk erre a szeretetre, mert Isten arra is lehetőséget adott, hogy viszont szeressük őt, ezt hívják dicsőítésnek. Tehát beszélnünk kell gyermekeinkkel erről a kulcsfontosságú kérdésről - mi lesz az életem középpontjában?
Akármi áll is életed központjában, azt dicsőíted. Ahogy nőnek fel a gyerekek, életük középpontjába állíthatják, hogy mit gondolnak mások (csordaszellem), sportokat, iskolát, családot, karriert, szórakozást, pénzt, különféle dolgok gyűjtését. Ezekben a dolgokban semmi rossz nincs. Isten hozta létre mindet, hogy élvezhessük őket. Egyszerűen csak nem tartoznak az életed középpontjába, mert nem tartósak.
Ha a karriered köré építed az életed, elmúlhat. Ha a pénz köré építed az életed, elvesztheted. Ha a kinézeted vagy egészséged köré építed az életed, tönkre mehet. Mindezek a dolgok eltűnhetnek és te ott maradsz bizonytalanságban felnőve. De egy Isten köré épített élet szilárdan áll, mert Istent nem vehetik el tőled.
Tehát a szülők elsődleges feladata, hogy megtanítsák gyermeküket szeretni Istent. Ez az első kritikus döntés, amit egy gyermeknek meg kell tanulnia mert ez egy olyan döntés, amely az életük minden szintjén visszaköszön majd. Egy énközpontú vagy egy Isten-központú életet választanak?
Mikor a gyermekeink megértik, hogy Isten teremtette őket, hogy szeresse őket, és Istent választják életük középpontjának, attól kezdve képesek lesznek erősen megállni a kihívásokkal szemben, amik jönnek eléjük.
(Daily Hope by Rick Warren, 2011.05.16.)

2011. május 23., hétfő

Mai napi mérleg eddig

reggeli rohanás, visszafutás az otthonhagyott bérletért, otthonhagyott telefon - a második esély elszalasztása, nagyon megértő a férjem, buszhoz sietés, verekedő asszony, rostokolás a tömegközlekedésben, fárasztó de eredményes óra, ebéd egy buszmegállban a tűző napon, blanko, alvás a vonaton, álmodozás a buszon, eső hazafelé, jó szomszéd autóval, ázott kutyák, nem fogadott hívások tömkelege

2011. május 22., vasárnap

nem sikerült

Zsolti olvasta a hírekben, hogy nem sikerült megmenteni tegnap a balesetet szenvedett férfit. Rosszullett, és nekiment az építési területet lezáró kerítésnek. Sajnos meghalt. Ennek ellenére bízom benne, hogy az imádságom segített neki az új élete kezdetén.

2011. május 21., szombat

munkás nap

A mai szombatomat sem töltöttem itthon, a változatosság kedvéért... Ma szülőklubot tartottunk, ami egyébként nagyon jól sikerült, és érdemes volt rászánni ezt a szombatot. Elég sok család eljött, igazán jól sikerült. A gyerekek kreatívkodtak, játszótereztek, míg a szülők beszédfejlesztő programokról hallgattak előadásokat. Én az ebéd elkészítésében segédkeztem, bográcsban főztünk paprikás krumplit. Elég tetemes mennyiségű alapanyagot használtunk fel. Krumpliból volt csak 60 kg! Szerencsére ízlett a seregnek, majdnem el is fogyott az összes. Még ebéd előtt tartott egy kis koncertet az A' la carte nevű együttes, jól megmozgatták a gyerekeket, és jópáran csokit is kaptak a kitartó, lelkes tapsolásért! Mindenki nagyon élvezte! 

Az előadások anyagai letölthetők a Magyar Cochlearis Implantáltak Egyesületének honlapjáról: 
www.macie.hu

A hazautam pedig érdekesen alakult. A Margit - hídon áthaladva szemtanúja voltam egy újraélesztésnek. Nem tudom, hogy végződött. Őszintén szólva elég durva volt ezt élőben látni, mégha csak egy pillanatig is. Imádkoztam a férfiért. Megint a kontraszt döbbentett meg legjobban. A hídon újraélesztenek egy embert, az életéért küzdenek. Pár méterrel arrébb a villamosmegállóban fogalmuk sincs az embereknek, hogy mi zajlik. Megy az élet a maga útján. Döbbenet. Ezzel (még mindig) nem tudok mit kezdeni... 

A Volán pályaudvaron pedig teljes káosz volt. Most van az etyeki pincefesztivál, mindenki oda akar utazni és persze rengetegen tömegközlekedéssel, hogy nyugodtan kóstolgathassanak. 2 buszba nem fért be Kelenföldön az az embermennyiség, aki fel akart volna szállni. Kiderült, hogy baleset történt Etyek előtt, ez is növelte a feszültséget. Csak a buszsofőr mellett volt helyem, így végighallgattam, hogy milyen kerülőutakat terveznek, szerintem egy sofőr sem a megszokott útvonalán ment. 80 - 90 ember biztos felpréselődött a buszra, így annak majdnem fel is forrt a hűtővize. Én Biatorbágyon leszálltam, nem vagyok benne biztos, hogy eljutottak Etyekig... Általában kiakasztott volna ez a nagy tömeg, ma valahogy mégsem zavart. Kedélyesen el lehetett beszélgetni a fesztiválhangulatban utazó emberekkel, a sofőr hangulatjavítónak betett egy nem is olyan rossz zenét, szóval érdekes élmény volt. Mindent összevetve, azért megkönnyebbülés volt leszállni.

2011. május 20., péntek

eredmény

Tegnap bezsebeltük a harmadik helyet!!!! Jupíí! :) 

Ma pedig szeretnék egy kis bodzavirágot bezsebelni. 

2011. május 19., csütörtök

tanulmányi verseny

Ma az országos Borbély Sándor tanulmányi versenyen voltunk. Ez volt életem első olyan versenye, amin a tanítványom mérette meg magát, és én kísértem el. Nagyon jól sikerült! Amíg a gyerekek dolgoztak a versenyfeladatokon, addig a gyógypedagógusok konferencián okosodtak. Már volt néhány ismerős arc a számomra, nem az a teljes ismeretlenség, mint a tanév elején... Az egyik előadást az oktatási jogok biztosa tartotta, sajnos nem tudott kimerítően válaszolni a felmerült kérdésekre. Szimpatikus, filozofikus egyén, de úgy tűnt, hogy a gyakorlatban nem tud a segítségünkre lenni. A váci iskola nagyon szép, igazi régi, ódon épület, nem a lepukkant, hanem a valóban szép fajta. Jót pingpongoztam a lányokkal, a visszaútra akadt még egy hazakísérendő gyerkőc, úgyhogy egyáltalán nem unatkoztam. Ez is egy jó nap volt! 

A verseny kezdete előtti pillantokban

2011. május 17., kedd

szappanbuborék

Huba fél a szappanbuboréktól! Én nem, egy kedves tanítványomtól kaptam ajándékba egy óriás buborékfújót! Ez igen fontos, szükséges munkaeszköz! :) 

2011. május 16., hétfő

vasárnap és hétfő, és szombat este

Szombat este mikor hazaértem a továbbképzésről, hosszasan kint maradtam a kertben, játszani a kutyákkal. Zsolti már terelgetett befelé, nem is értettem, hogy miért, de rögtön megértettem amikor beléptem a házba. Kitakarította az előteret! Ez nem csak annyit jelent, hogy felporszívózott, felmosott. Annál sokkal többet! Órákat töltött azzal, hogy eltávolítja az előtérből a szemetet, rendbe teszi a szekrényt, stb. Gyönyörű lett, meg is hatódtam, hogy felvállalta ezt a nagy munkát! Hát igen, remek férjem van, újra bebizonyosodott! 

Vasárnap minifórum volt a gyüliben, megbeszéltük a szlovákiai kirándulás részleteit. Természetesen jól elhúzódott az egész, mi meg úgy megéheztünk, hogy Zsolti elvitt az "éttermünkbe". Kipróbáltuk az idei üdülési csekkjeinket, működnek :) Nem is bírtam megenni azt az óriási bécsi szeletet amit kihoztak elém. Az étlapban is óriásiként szerepelt, de nem gondoltam, hogy az egész tányért be fogja fedni!! Így a vacsorát is megoldottuk. 

Mozgalmas napom volt ma. Az egyik tanítványommal artikulációs gyakorlatot végeztünk. Egyszer csak megszólal: 
- Anna néni, ki fog esni a fogam. 
- Rendben van. (nem gondoltam, hogy 2 percen belüli időtartamban megvalósul az esemény) 
- Anna néni, kiesett a fogam! - mutatja nagy büszkén. 
Néhányan tudják, hogy kevés dologtól lesz hányingerem, de a kiesett fogak vezetik a listát...

2011. május 15., vasárnap

team kirándulás

Ma team kiránduláson voltam Esztergomban és Párkányban. Nagyon jó kis nap volt! Az esztergomi Bazilikát néztük meg először, páran megmásztunk jónéhány lépcsőt azért, hogy megcsodálhassuk a kilátást a kupolából. Gyönyörű volt! Esztergom nagyon helyes kis város, Pécsre emlékeztet... Biztos a hegyek teszik. Megnéztük a templom 5823 kg harangját is, nem semmi! Lefelé is végighaladtunk a rengeteg csigalépcsőn, kicsit el is szédültem az állandó kanyarodásban. Aztán átsétáltunk Szlovákiába a hídon, és megebédeltünk egy kis étteremben. Sztrapacskát ettem, kicsit úgy voltam vele, mint a cserpes joghurttal. Mindkettőt az egekig magasztalják, de számomra egyik sem jelent óriási élményt. Legalábbis nem akkorát, mint amekkorára előzetesen felkészültem. Ezután benéztünk egy antik kereskedésbe, meg is találtam régóta keresett szekérkeremet. Nagyon szeretnék a kertbe egy használaton kívüli szekérkereket, mert abba tök jól lehetne fűszernövényeket ültetni. Természetesen az antik boltban találtat nem vettem meg, mert 99 euro volt. Hazafelé megálltunk egy pomázi cukrászdában, ahol ettem egy szelet igen - igen finom túrótortát! Aztán jöttünk is haza. El ne felejtsem, a dobogókői kilátást is megcsodáltuk, azt mindenkinek látnia kell! 

képek

Mi a kertünkben 

Dobogókő

Ma újra eszembejutott, hogy csak egyféle sört szeretek. Ez pedig a Gösser citromos sör. 

2011. május 14., szombat

nyugta

Örömmel látom, hogy megkerült az elveszett bejegyzés. Később megmutatom a dobogókői látképet, készült róla pár fotó. 
Lássuk csak mivel töltöttem a mai napot: 
- A Nemzeti Bank nyílt napja helyett továbbképzésen voltam. 
- A gyülekezeti nők napja helyett továbbképzésen voltam. 

Mit tudtam meg: A világon kb. 22 millió gyermek nő fel homoszexuális "szülők" mellett. ... 

2011. május 13., péntek

?

Hová lett a tegnapi bejegyzésem az esztergomi kirándulásról?

2011. május 10., kedd

Nevelés az Úrtól tanult imádsággal: a bizonytalanság legyőzése


Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben… (Máté 6:9)

Az első számú probléma, hogy a gyermekek bizonytalanságban nőnek fel. Társadalmunk verseng és összehasonlít dolgokat, ahelyett, hogy együttműködne. Így attól a pillanattól kezdve, hogy a gyermek megszületik, megtanul összehasonlítani mindent – a megjelenést, a teljesítményt, a gazdagságot, sőt még az atlétikai képességeket is. (Emlékszel a testnevelés csoportodra?)

Arra van szükségünk, hogy megtanítsuk a gyermekeinket egész kicsi korban, még az iskola előtt arra, hogy Isten az Atyánk, Ő feltétel nélkül szeret, és sosem fog megszűnni az irántunk való szeretete. 

Ha a gyermekeink megértik, és magukévá teszik ezt az igazságot, akkor, ha szembetalálkoznak valakivel, aki kisebbíteni, csorbítani akarja az önbecsülésüket, magabiztosan mondhatják: Isten szeret engem, én is szeretem magamat, csak neked nem tetszem, szóval mi a problémád?

Sajnos a legtöbb gyermek nem ebben a magabiztosságban nő fel. A hasonlítgatások felhője alatt nőnek fel, és folyamatosan ezt kérdezik: „A többiek vajon mit gondolnak rólam?”

Ezért fontos megtanítani a gyermekeknek, hogy Isten az ő tökéletes mennyei Édesapjuk. És meg kell érteniük, hogy Isten nem olyan, mint a földi apák, vele mindig találkozhatnak.

Tehát milyen édesapa az Isten? Ő…

  1. Gondos. Isten gondos, törődő Édesapa, aki szeret téged, és soha sem szűnik meg a szeretete irántad. Néhány apa nem törődik a gyerekével, de a mennyei Atya mindig gondoskodik rólad.
     
  2. Közeli. Isten olyan Édesapa, aki közel van hozzád. Néhány apa elérhetetlenül távol van, de a mennyei Atya megígérte: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” (Zsidók 13:5)
     
  3. Következetes. Isten következetes Édesapa. Vannak apák, akik állhatatlanok, szeszélyesek, de a mennyei Atya sohasem változik.
     
  4. Hozzáértő, ügyes. Isten egy hozzáértő Édesapa. Néhány apa olyan, mint Homer Simpson, semmit sem tud megcsinálni. A te mennyei Atyád azonban ügyes, bármit meg tud tenni.
Amikor tanítod a gyermekeidet, hogy Isten az ő mennyei Atyjuk, és választhatják, hogy az Ő gyermekei lehessenek, akkor a bizonytalanság témája helyére kerül, mert meg fogják érteni, hogy őket a világmindenséget irányító személy szereti. Ez pedig minden mást, még a fociban egy labdacselezést is ebbe a távlatba helyez. (napi remény) 

Mindez nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is sokat jelent. Biztonságban vagyok Isten szeretetében, bárki bármit is mond. Persze ez nem azt jelenti, hogy a hibáimat nem akarom kijavítani. 

2011. május 9., hétfő

miskolci papa

A nagypapám is ott volt Ivi diplomakoncertjén. Hosszú idő után találkoztunk most újra. Három kérdése volt: 
1. Jártok gyülekezetbe? Hova? 
2. Ez baptista gyülekezet? 
3. Van énekkar? 

:) 

2011. május 7., szombat

Thor

Zsoltival fogadtunk, hogy a Thor című filmben nem az asgardokról lesz szó. Persze én tettem arra, hogy nem ők fognak szerepelni. Meg voltam róla győződve, hogy ők csak a csillagkapu világában kitalált lények, kiderült, hogy nem. Jó pap, .... 
Tetszett a film, de nem voltam elragadtatva tőle. És nem azért nem, mert scifi. A Star Trek film pl. nagyon tetszett. Ez is jó volt, de nem annyira... :) 3D - ben néztük meg. Megerősítette bennem, hogy nem éri meg egész estés filmeket 3Dben nézni. Olyan könnyen hozzászokik az agyunk, fel sem tűnik már egy idő után, hogy térben látom az eseményeket. Sokkal jobban megéri az imax - es, rövid, természetfilmeket 3D-ben nézni. Akkor teljesen tudatában vagy annak, hogy hogy látsz:), azoknál a filmeknél sokkal jobban kijön a modern technika varázsa. Zsolti azt mondta, hogy ez nem csak a filmek hosszúságáva van összefüggésben, hanem az imax-es különleges vetítővászon is sokat dob az élményen. Hát igen, nem is fogom elfelejteni a tavalyelőtti szülinapi ajándékomat, amikor megnézhettem egy űrállomás mindennapjait! 

hit

A múlt héten mikor készültem a vasárnapi iskolai órámra előfordult, ami ritkán szokott: Általában az köt le a készülés során, hogy hogyan tudom kreatív ötletekkel kézzelfoghatóvá, érthetővé tenni a gyerekek számára a történeteket. Most másképp volt. Anyák napja kapcsán Anna történetét választottam, amikor gyermekért imádkozott, és láss csodát, meg is kapta. Lenyűgöző volt észrevenni, hogy az a nő aki korábban a gyermektelenség miatt nem evett, nem ivott, egész nap csak sírt és szomorkodott, elment a templomba, hosszan és őszintén imádkozott, kért Istentől. Miután ezt megtette, boldogan ment haza. Abbahagyta a szomorkodást, evett és ivott és bízott Istenben, hogy meg fogja adni azt, amit kért. Így is lett, nem sokkal később megszületett a kisfia. Na, ez a hit. 

Mint az a kisfiú, aki esernyőt vitt magával a legnagyobb szárazság idején, mert esőért imádkoztak korábban.

2011. május 6., péntek

diplomakoncert

Nemrég értünk haza Ivi diplomakoncertjéről. Nagyon fáradt vagyok, de frissiben le kell írnom, hogy milyen szép volt! Minden darab különleges volt! Különösen a zenekari tetszett, mindig is szerettem a vonószenekart, és ahogy Ivi szólózott köztük, gyönyörű volt, még Zsoltinak is tetszett! Igazából nekem az volt a legnagyobb élmény, hogy láthattam, Ivi mennyire élvezi amit csinál. És azt is újra rendkívül jó volt látni, hogy a férje milyen nagyon szereti őt. A koncert végén a tapsviharban Jocó kivitt egy szép csokrot Ivinek a színpadra, aztán persze többen is csatlakoztak ehhez és elhalmozták csokrokkal, de mégis nagyon szép gesztus volt ez a férjétől! 

Szóval a mai randinkat nagyon élveztem, felemelő élmény volt. Egyébként most voltunk Zsoltival először úgy koncerten, hogy én csak a nézők sorai közt ültem, tehát valóban együtt vettünk részt az eseményen. És most sétálgattunk először kettesben a budapesti alkonyatban házasokként! :) 

2011. május 1., vasárnap

anyák napja

Ma van anyák napja. Reggel nagy sürgés - forgás volt az imaházban. Kötöttük a csokrokat, hogy a gyerekek oda tudják adni az édesanyáknak. Oda is adták őket nagy lelkesen, szép volt ahogy a pár hónapos babák szorongatták a virágot és szép volt, ahogy a felnőttek odavitték az anyukáiknak a csokrokat. Milyen szerencsések, hogy együtt vannak az anyukáikkal. Jó lenne, ha az én családom is közelebb lakna! Jó lenne többet találkozni velük, így csak ritkán látjuk egymást. 

A bibliaköröseim pedig egy énekkel és verssel köszöntötték a virágon túl az anyukáikat. Így hangzik: 
Édes jó Istenem, hallgasd meg imámat, 
Áldd meg minden jóval, édes jó anyámat. 
Áldó két kezedet, tartsad mindig rajta, 
Mosolyogj rá szeretetet, ne legyen bús napja! 

Ezt kívánom én is minden anyukának, de legfőképp az enyémnek!!!