"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2012. április 30., hétfő

2012. április 26., csütörtök

kis beszámoló

Annyi minden történt az elmúlt napokban. Hétfőn egész nap suliban voltam, este egy fontos fórumon vettem részt Zsoltival. Kedden egy rövidebb előadáson mutattam be a szakdolgozati kutatásom terveit, és jelenlegi állását az évfolyamtársaimnak. A tegnapom elég furcsán alakult, mindenesetre rövidebb lett a hajam, és többet futottam, ráadásul gyorsabban, mint eddig. Biztos Derék gyorsított fel, mert újabban a kutyák is társaink a futásban. Nehéz velük tartani az iramot, mikor meglátnak egy mezei nyulat. Ma pedig szinte egész nap rohantam, úgyhogy jólesik itthon pihenni kicsit.

Az elmúlt két hétben felmerült annak lehetősége, hogy a gyülink, jobban mondva, a Baptista Egyház átveszi az egyik érdi iskola fenntartását az önkormányzattól. A tanári kar 86 %-ban megszavazta a váltást, ezt követte a hétfő esti szülői fórum, ahol az érdeklődők kérdéseket tehettek fel. Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy mennyire nehezen értették meg a segíteni akarást. Azt, hogy nem akarunk semmit ebből a javunkra fordítani. Nem akarjuk megváltoztatni az iskola nevét, nem akarjuk lecserélni a tanárokat, nem akarjuk átírni az iskola dokumentumait, nem akarjuk megváltoztatni a tanév, és a hétköznapok szokványos rendjét, csak egy stabil hátteret szeretnénk biztosítani a működéshez. Nem értették, kételkedtek, aztán fordult a kocka, és rájöttek, hogy mennyi mindenben kaphatnak segítséget. Pl. az étkeztetésben, szakmai segítségben stb. A szülők 60 akárhány százaléka a változásra szavazott, ez mégsem volt elég, mert az önkormányzat a teljes gyereklétszámra vonatkozóan akarta volna látni a szülők 2/3 -os támogatását. Így marad a suli az önkormányzaté, majd átkerül az államhoz a következő tanévtől... Mindennek ellenére érdemes volt megpróbálni, sok fal tört át, úgy érzem. Arról nem is beszélve, hogy ezen a hétfői estén "kaptam új terveket".

2012. április 21., szombat

villanypásztor áthelyezés

A tegnap esténk nagy feladata a villanypásztor áthelyezése volt. Kénytelenek vagyunk a kert egy nagyobb területét elkeríteni, hogy esélyt adjunk a veteménynek a fejlődésre és termésre. Sajnos a kutyáink igen izgágák, és nem nézik hova lépnek, sőt igen szeretik az éppen kibújó növényeket fekhelyként használni. Ezért tegnap óta kevesebb helyük van. Igyekszünk őket nagy sétákkal kárpótolni. Ma pl. egy új helyet fedeztünk fel a séta során, eddig innen a legszebb a kilátás. Alig várom, hogy megmutassam a minket meglátogatóknak!
virágzik az almafa

áthelyezett pásztor

füvesítünk

2012. április 19., csütörtök

futás

Ma rávettem magam, hogy Zsolti nélkül fussak egyet. Na, nem sokat, csak a szokásos távot. Érdekes, hogy vasárnap óta nem kocogtam a rossz idő miatt, és ennyi idő eltelte után kedvem szottyant hozzá. Nem gondoltam, hogy ezt valaha megérem, mégis megtörtént. És bőséges jutalmat is kaptam, mert láttam egy gyönyörű madarat, és egy rókát! Hazaérve pedig a jóleső érzés töltött el, hogy megint mozogtam egy picit, ráadásul minden külső nyomás nélkül! Nem is értem, hogy eddig miért nem kocogtam itt a környéken, hiszen csodaszép a táj, és ez olcsó mulatság. 

2012. április 18., szerda

bab és a földje

Ma, egyik kis tanítványommal ültettünk. Lehetett választani, hogy babot, vagy virágot szeretne-e ültetni. B. a babot választotta. Hosszas bevezető beszélgetés után végre eljutottunk magához az ültetéshez. Erre B. megkérdezi, mikor odanyújtom neki a virágföldes zacskót: A babültetéshez nem babföld kell?
:) :) :)

2012. április 17., kedd

diótörés

Tegnap újabb tipikus bárczis élményben volt részem a mesterképzésem első szakos óráján. Megérkeztem, épp időben, nem sokkal ezután kiderült, hogy nem igazán vártak ránk a tanszéken. Mindenki izgatott volt, érthető módon, hiszen a Heldstab házaspár előadása következett, csakhogy ezt mi nem tudtuk. Előzetesen, nem értesítettek minket. Így, mikor a többiek tányérral, késsel, ollóval felszerelkezve belibbentek a terembe, mi még csak akkor láttunk hozzá kölcsöneszközök beszerzéséhez. Hogy miért van szükség ilyesmikre mesterképzésen? Mert gyógypedagógusok vagyunk :) Egyébként a fentieket leszámítva igen hasznos volt a tegnapi nap, egészen sok új dolgot tanultam, választ kaptam a kérdéseimre, ami nagy dolog, mert a gyógypedagógia élő, Svájcból érkezett, aktívan publikáló nagyjai adtak választ! Ez örök élmény, az biztos! 

A makk ehető?

2012. április 14., szombat

hét vége

Rövid volt ez a hét, de annál intenzívebb. Szerdán végre eljutottunk házi csoportra, ami jó kis löketet adott. Csütörtökön Katám szárnyalt, aztán egyetemen voltam, méghozzá egy szemináriumi órán, ami a konfliktuskezelés címet viseli. Tetszett, tetszett, hogy továbbadhattam amiket Gyuritól, a pásztorunktól tanultam. A péntek is mozgalmas volt, hallásvizsgálat, utazás, édes - savanyú kóstoltatás egy fintorgó kétévessel :). A nap csúcspontja mégis Janiéknál tett látogatásunk volt. Rég nem találkoztunk már velük, és nagyon élveztük az együtt töltött péntek estét, hálás vagyok érte! Ma pedig 1:1 a Catan meccsek állása. 

Azt hiszem még nem meséltem, hogy márciusban újra felvettük a nyúlcipőt. Illetve, én most kaptam egyet, egy terepfutó cipőt. Úgyhogy újra futunk, én még csak most kezdtem, ezért örültem amikor ma 3 km futás után zuhanyozhattam egy jót. Már vannak pillanatok, mikor élvezem a futást, de többnyire az tölt el örömmel, mikor beérek a célba! 
Ami még fontos: kevesebb időt szánok a tanulásra, mint amennyit kéne :(
                         gyönyörűen fejlődnek a palántáink!! :)

2012. április 10., kedd

névnap

Ma van Zsolti névnapja, útravalóul pedig ezt az igét kapta: 
"Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján..." (Prédikátor 9:9)
Eddig sikerül megvalósítani :)

2012. április 9., hétfő

séta húsvét hétfőn

nálunk

a kutyáimmal

fiúk
Duplán ünnep ez a mai, Derék két éve lakik nálunk. :)

2012. április 8., vasárnap

húsvét

Gyönyörű húsvéti ünnepünk van! Az egész ott kezdődött, hogy ma nem esik az eső! Ott folytatódott, hogy időben odaértünk az imaházba, ahol még éppen találtunk ülőhelyet, mert olyan sokan voltak, hogy nem jutott mindenkinek hely. Mindenki ünnepelni akart! Két picur bemutatása is ma reggel történt a gyüliben, nagyon szép volt, szép családokat láthattunk! És nem csak, hogy szép volt, hihetetlenül nagy élmény volt a számomra átélni azt, hogy ez a két gyermek azért születhetett meg, mert Isten alkotta őket, épp ilyennek, amilyenek, és épp most tartotta jónak, hogy megszülessenek. Lehet, hogy ez nem átadható élményem, lehet, hogy ott kellett volna lenni hozzá. Nagyon szeretem, ahogy Gyuri áldást kér a hozzá vitt gyerekekre és családjaikra, két útravaló igeverset keresett mindkét családnak, és nagyon találóakat! A gyerekek miatti örömünket pedig csak fokozta, amikor dicsértük Istent a mai ünnepért! 

Pár nappal ezelőtt leírtam, hogy a tanítványaim és barátaik hogyan ünneplik húsvétot, de azt nem, hogy én hogyan teszem. Ez egy személyes ünnep a számomra, amiben megerősödik kapcsolatom Istennel. Bojtár halála óta ünnep igazán nekem a húsvét, azóta még kézzelfoghatóbb és csodálatos. Ez az idei pedig ígérettel teli ünnep! Gyuri arról beszélt ma délelőtt, hogy milyen furcsa, hogy a tanítványok nem izgatottan, a napokat visszaszámolva várták Jézus feltámadását, pedig tudhatták volna, hogy meg fog történni, hiszen Jézus megígérte nekik korábban. És valóban! Bátran bízhatunk Jézus ígéreteiben, mert eddig mindent teljesített, még azt is, amibe bele kellett halnia! 

sziklakertecske


Ami még szuper volt a mai napban, hogy kimehettem kicsit, és elkezdhettem a sziklakert kialakítását. Elég limitált mennyiségű földdel dolgozhattam, ezért egyelőre így néz ki. Olyan jólesett a munka, amit ebbe fektettem, még akkor is, ha most még inkább hasonlít egy tűzrakóhelyre, mint sziklakertre.

2012. április 4., szerda

Hogyan ünneplitek a húsvétot?

- Anya süt rántott húst, és kapok egy csomó ajándékot.
- Kimegyünk a telekre, a nagymamám, aki imád főzni, elkészít két tyúkot, amit jóízűen megeszünk, majd megkapom az ajándékaim.
- Nálunk anya főz valami finomat, aztán ajándékot kapok, amit a kertben dugnak el nekem.
- Kapok ajándékot, főleg csokit.
- Tojást festünk.

Mire emlékezünk húsvétkor?
- Istenre.
- Nem tudom.
- Jézus feltámadt.

A minibbnél is minibb eheti kutatásom eredménye olvasható fent. Szép az ünnep, remek, hogy vannak hagyományaink, csak nem szabad elfeldkeznünk közben az ünneplés kiváltó okáról. Remélem, hogy jövőre többet tudnak majd ezek a gyerkőcök. :)

2012. április 1., vasárnap

virágvasárnap

Egy ideje zavart, hogy a húsvét évről - évre meglepett engem. Állandóan változó időpontjával nem tudtam lépést tartani, sajnos ebben az évben sem. Tudom, hogy jövő vasárnap ünnepeljük a húsvétot, de annyira lefoglalt, hogy valami vicceset kitaláljak a gyerekeknek a mai bibliakörre bolondok napja alkalmából, hogy a virágvasárnapot teljességgel elfelejtettem. Mikor ma beléptem az imaházba, és megláttam a kivetítőn a pálmaágakat, akkor jutott csak eszembe, hogy ma nem csak a bolondozásra érdemes emlékeznünk. Gyorsan át kellett rendeznem a fejemben az egész bibliaköri foglalkozást, ami nem volt nehéz, mert a boldogsággal akartam foglalkozni velük, igaz, hogy a tékozló fiú kapcsán. Végül a Jeruzsálembe vonulás kapcsán lettünk boldogok, nagyon boldogok és még bolondoztunk is :) 

Ennek ellenére elszégyelltem magam, hogy nem tudtam előre, hogy milyen nap is van ma. De bele tudtam simulni a délelőtt során a meglepetés és ünneplés örömébe, ami nagyon jól esett, jólesik!

Számunkra még egy dolog miatt fontos virágvasárnap. Két évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Bojtár kutyánk, az első kutyám. Azóta is mindig számvetésre ösztönöz az emléke, vajon eléggé keresem én a JóIsten társaságát, meg tud ismerni engem, hagyom, hogy megismerjem? Jobban kell hagynom.
Élvezettel hallgatom Derék és Huba ugatását, akik túlélik a virágvasárnapot :)