"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2013. január 28., hétfő

Hála

Csütörtök este, egyszer csak, hirtelen arra lettem figyelmes, hogy rosszul érzem magam. Fáj a gyomrom és nem tudok enni, egyáltalán semmit csinálni, mert rosszul vagyok. Éjszaka fokozódott a dolog, addig - addig, míg reggelre hőemelkedésem lett, ezért meglátogattuk az orvost. Azt mondta, hogy egy vírus kapott el, nemsokára jobban leszek, a lényeg, hogy ne legyen magas lázam. Egész nap feküdtem, aludtam, Zsolti itthon maradt, hogy ápoljon, amit igazán nagyra értékelek! Nem is ment feljebb a lázam, nem kellett csillapítani sem. Szombatra már jobban lettem, de az orvos tanácsára ma még itthon maradtam, hogy újra megerősödjek. 
Tegnap este Zsolti hazaért a gyüliből, egyszer csak, hirtelen arra lett figyelmes, hogy rosszul érzi magát. Fáj a gyomra, amit evett, az nem érzi jól magát odabent. Ahogy telt az este, fokozódott a dolog és 38 fokos lázzal feküdt le aludni és többször is le kellett mennie a fürdőbe... (Nekem pénteken csak egyszer.) Ma reggel pedig meg fogja látogatni az orvost, aki azt fogja mondani, hogy egy vírus kapta el...
Amikor igazán rosszul voltam, imádkoztam, hogy ne legyen súlyos a baj. Természetesnek vettem, hogy nem is lett nagyobb gond, hiszen "aki kér, kap". De elfelejtettem hálát adni mindezért. Azt hittem, hogy ilyen enyhébb lefolyású ez a betegség, de most, hogy látom Zsoltit, látom azt is, hogy ez egyáltalán nem így van. Isten volt olyan kedves és kegyelmes, hogy engem megvédett, amiért különösen hálásak vagyunk!! Határtalan a szeretete!

2013. január 27., vasárnap

Vágyom már rá, hogy ez a kép fogadjon mikor kinézek az ablakon: 
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem gyönyörködöm a szebbnél - szebb madarakban, akik beugranak hozzánk nap, mint nap!

2013. január 20., vasárnap

szép nap

Nagyon jót játszottunk ma odakint a hóban! Fricit építettünk, Zsolti szánkózott Hubával, mi Derékkel sétáltunk egy kicsit. Egyszóval, jó volt mozogni a finom ebéd után.
a szánkón megpihenve

a szánkón szánkózva és szánhúzva

Frici, Huba és mi
Ma pedig rájöttünk Zsoltival, hogy közös az egyik kedvenc énekünk: A mennybe fenn a trónusnál... :)

2013. január 15., kedd

mai bátorítás

"Kezedben van sorsom, mentsd meg ellenségeim és üldözőim kezéből! 
Ragyogjon rá orcád szolgádra, segíts rajtam hűségesen!
Uram, ne szégyenüljek meg, ha hívlak Téged.
Szégyenüljenek meg a bűnösök, tűnjenek el a holtak hazájában!
Némuljanak el a hazug ajkak, amelyek kihívóan, gőgösen és megvetően beszélnek az igazról! 

Milyen nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz!
Ebben részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára.
Jól elrejted őket magadnál az emberek áskálódása elől.Megőrzöd őket sátradban a perlekedő nyelvektől. 
Áldott az Úr, aki csodálatos hűséggel bánt velem az ostromlott városban! 
Én már azt gondoltam ijedtemben, hogy eltaszítottál magadtól, de te meghallgattad könyörgő szavamat, amikor hozzád kiáltottam segítségért. 

Szeressétek az Urat, ti hívei mind! 
Az állhatatosakat megtartja az Úr, de kamatostul megfizet a gőgösöknek.
Legyetek erősek és bátor szívűek mind, akik az Úrban reménykedtek!"
31. Zsoltár 16 - 25

2013. január 12., szombat

ma született zsoltár

Ma, a Gen-x-en, Péterrel, Évivel, Ottóval és Zsoltival írtunk egy hálaadó zsoltárt:

Adtál hintaszéket, mert nem inog a szereteted. 
Adtál nappalit, mert nappal is tart szereteted.
Adtál gyermeket, mert végtelen a szereteted.
Megáldod a munkám, mert megtartó a szereteted.
Megőrzöd családunkat, mert örökké tart szereteted. 
Adtál házi csoportot, mert adakozó a szereteted. 
Adtál Barnusnak való tanító nénit, mert oltalmazó a szereteted. 
Befoltoztad Dávid szívét, mert gyógyító a szereteted. 
Te vagy anyagi biztonságom, ezért áldalak Téged.

2013. január 1., kedd

új évre

Már eltelt egy év mióta utoljára írtam ide, ezért itt az ideje...:) Nagyon jól telt 2012 utolsó két hete, sokat pihentünk itthon Zsoltival, de Váralján is voltunk karácsony után pár napot. Kicsit más volt ez a karácsony, mint a többi. Sokkal kevesebb sürgés - forgás előzte meg, egyszer csak betoppant advent ellenére. Mégis örülök, hogy eljött, hiszen újra emlékezhettünk rá, hogy Jézus mekkora áldozatot is vállalt értünk, már csak azzal is, hogy hajlandó volt egy magatehetetlen újszülött képében világra jönni. Ez aztán az önfeláldozás, és emiatt tartom fontosnak, hogy emlékezzünk erre a nagy eseményre. Hiszen nekünk olyan nehéz átadni az irányítást, mindent kontrollálni szeretnénk, legalábbis én sokszor vagyok így. De Jézus miattunk hajlandó volt lemondani erről is, hihetetlen...
 
A Szent estét három napnyi halászlé evés követte, jobban mondva négy, mert Anyu is halászlével kedveskedett Zsoltinak, mert tudja, hogy mennyire szereti;) Nagyon jó volt otthon lenni, Andiék is otthon voltak, így mindenki együtt volt egy pár napot. Ez esett legjobban, olyan volt, mint régen. Aztán persze haza kellett jönnünk, hogy nehogy szétfagyjon a kazán. Pont időben érkeztünk, amikor a nagy hidegek újra beköszöntöttek.
 
A szilvesztert csendben, itthon töltöttük, ami megint jó döntésnek bizonyult. Huba úgy reszketett, mint egy nyárfalevél. A sok hízelgő meghívásnak jó, hogy nem tettünk eleget, nagy kalamajka lett volna abból, ha a kutyáknak a kertben kellet volna átvészelni a nagy tüzijátékozást.
 
Most pedig reményteljesen várjuk a következő esztendőt, sok új élményt tartogat majd, amiknek kiváncsian nézünk elébe. Addig is, mindenkinek nagyon boldog, Istentől megáldott 2013at kívánok!