"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2013. december 29., vasárnap

kedvességek

Olyan jól eső, hogy 8 hónapnyi munkamegvonás után is érezhetem a lurkók és családjaik szeretetét. Hol egy SMS érkezik: HIÁNYZOL!!! szöveggel. Hol a karácsonyfánk öltözik díszbe a pár év alatt tanítványoktól összegyűjtött gömbökkel, korábban nem hittem volna, de igen, emlékszem, hogy melyik díszt kitől kaptam! Hol jut egy kis időm olvasni az ajándék könyveket. Hol gyönyörködhetek Nelliben egy tanítványkától örökölt ruhácskában, hol pedig élvezhetem egy csodás cukrászda csodás remekeit! Köszönöm, olyan jól esik! Kedvem lenne január 2-án Nellivel nyakamba venni a várost és tartani egy dolgozós napot, na, majd ha jobb idő lesz! :)
mai kedvesség adag :) :)
 

2013. december 27., péntek

Karácsony az első poronttyal

Izgatottan és titkon kissé félve vártam a karácsonyt, hiszen annyit már megtanultam ez a röpke öt és fél hónap alatt, hogy jobb nem tervezni, vagy ha mégis, akkor készüljek A, B, C, D, E verziókkal, amiből az E= ahogy esik, úgy puffan. Még jó, hogy 23-án van a szülinapom, így a karácsonyi süti biztosítva a szülinapi tortával, amiről ugyebár nem nekem kell gondoskodni! Végre megvan a cáfolhatatlan érv, miért szeretem a szülinapom időpontját! 
24-én szépen, ráérősen kezdtük a napot, majd folytattuk is... Délután aludt egy nagyot Nelli, ekkor gyorsan elkészítettem a halászlét, az egyetlen olyan ételt, ami Zsolti szerint nem maradhat el Szenteste. Jó volt kicsit egyedül lenni, és nyugodtan sürögni - forogni a konyhában! Mikor Nelli felébredt, együtt díszítettük fel az 1000 forintért szerzett (nem értjük miért, de örülünk neki) csodaszép karácsonyfánkat, a díszekkel még szebb lett! Nelli pedig végig nagyon jól bírta az estét, egészen 11-ig tudtunk ünnepelni. Zsolti elolvasta a karácsonyi történetet, hálát adtunk, halászléztünk, tortáztunk, Catanoztunk, filmet néztünk, beszélgettünk, játszottunk Nellivel. Nagyon szép ünnepünk volt! Olyan hálás vagyok érte, hogy nyugalomban, jó hangulatban telt és valóban Jézus születésnapját ünnepelhettük! Igazi karácsonyunk volt és nem kellett bevetni az E tervet sem! :) 
Még Váralján jutott időm arra, hogy lélekben készüljek kicsit az ünnepre. Nem meglepő módon újra más vált hangsúlyossá számomra, mint az eddigi években. Már át tudom érezni Mária helyzetét (valamennyire), világra hozni egy gyermeket egy istállóban! Átélni, hogy a megígért Messiás olyan, mint egy hétköznapi gyermek! Nem lehetett könnyű dolga se neki, se Józsefnek, de biztos vagyok benne, hogy az ő állhatatos szülői szeretetük segítette Jézust és könnyebbé tette számára az itt létet, mert kell, hogy tartozzunk valaki/k -hez! Olyan jó, hogy szerető családunk lehet, nem csak a mi kis kedves hármasunk, hanem a tágabb családra is gondolok itt! Hálás vagyok értük!
Anyuval és Apuval

2013. december 25., szerda

Sóskút. Szülinap.

Hétfőn volt a szülinapom - pom - pom... Már reggel meglepetés várt, Zsolti elmosogatott :) na meg, egy csokitortát és egy remek gyertyát készített az asztalra reggeli gyanánt, jól is laktunk! Igazán jólesett, hogy gondolt rám! Emlékszem, az első szülinapomon amit a feleségeként töltöttem, aznap szaladgált még ajándékért és tortáért, estére meglett minden, de az nem volt olyan jó. Most viszont a reggeli közös lustálkodás után várt a torta, nem is indulhatott volna jobban a nap! Eztán be kellett mennünk Érdre, mert nagyon csúnyán bepirosodott Zsolti szeme, azt hittük, hogy belement valami. A szemészeten kiderült, hogy "csak" begyulladt, de jobb, hogy szakavatott derített erre fényt. Míg Zsolti az orvosnál volt, mi Nellivel sétáltunk egy nagyot, és kinéztük az idei karácsonyfánkat, amiért később vissza is mentünk, és meg is vettük. Csodaszép! A lakótelepi séta közben újra hálát adhattam, hogy Sóskút gyönyörű, elhagyatott részén élhetünk! És megcáfolom Habsburg György feleségét, lehet Sóskúton, az erdőben is babakocsival közlekedni ;) A fabeszerzés és egy kisebb kitérő után hazajöttünk, ettünk, ittunk, aludtunk, olvastunk, filmet néztünk és este megkaptam a szülinapi ajándékom: Catan kereskedők és barbárok!! Tegnap elkezdtük kipróbálni, Nelli miatt még nem tudtuk befejezni a játszmát, de nagyon klassz játék, persze, Zsolti áll nyerésre! :) Szóval, méltó szülinapi nap volt a hétfői az emlékezetes csütörtöki és vasárnapi előszülinapok után! Mindenkinek köszönöm és bízom benne, hogy a következő évek is olyan klasszak lesznek, mint az eddigi 26 volt!

2013. december 20., péntek

Pécs

Pécs, mára előlépett a fejünkben azzá a várossá, ahol Andiék laknak. Régen az a város volt, ahol mi is laktunk...:) Szerettünk ott lenni nagyon, dehát Váralja, aztán Fót, aztán Érd, aztán Sóskút váltotta, így most már csak látogatóba megyünk oda, ahogy tegnap is. Nelli újabb "elsője" volt, első pécsi lét, első karácsonyi vásár , első forever cégbemutató, első 2 perc a fodrászatban... :) Nagyon jó kis nap volt, Andiék fejedelmien elláttak bennünket és számos előszülinapi meglepetéssel készültek. Reggel Attila sütött nekünk pirítóst, aztán aludtunk egy jót, utána fodrásznál voltunk Andival. Utoljára áprilisban voltam fodrásznál, igencsak jólesett! Finom pizzát ettünk ebédre, finom tortával "öblítettük" le és a napot a karácsonyi vásárban koronáztuk meg, ahonnan finom illatú szappannal és csodás pöttyös vajtartóval és egy kesztyűvel kevesebbel távoztunk, bár a kesztyűhiány gyorsan pótlódott. Egy szóval, remek volt! Mindig jó Andiéknál lenni. Ma pedig elkezdtem olvasni az ajándékba kapott mesepszichológiás könyvet, aminek mákos - fahéjas illata lett :) 


2013. december 17., kedd

Váralja

Váralján vagyunk... Nelli épp elaludt, kissé nyűgös a foga és a hamar megjelent szeparációs szorongás miatt. Kiságyban alszik, Apu felállította neki Anyu régi - régi kiságyát. Persze, ebben sem tölt fél óránál többet egyhuzamban, még mindig ennyi a nappali alvásadag, éjjel pedig megkaptuk az igen kényelmes franciaágyat. Bőven van helyünk a legmelegebb szobában:) Zsolti apucit hiányoljuk "csak", na meg Deréket és Hubát, de őket kevésbé... 
Ma sétáltunk egy nagyot és vásárolni is voltunk, Nelli egy újabb játékkal lett gazdagabb. Most már tényleg azt gondolom, hogy könyveken kívül másra nincs szüksége! Amúgy el vagyunk itt kényeztetve, Apu melegít ebédet, Anyu süt - főz, nekem csak Nellizni kell. Kényelmes, meg kell hagyni! Jut idő olvasgatni, quillingezni. Tegnap este Csillával lefekvés előtt Szívek Szállodáját néztünk, hm, de jó volt! Most néztem ezt a remek kis sorozatot először úgy, hogy az anya szerepet éltem át jobban... érdekes...de jól érdekes :)
Anya és lánya
Nagynéni és Nelli
Az apropó, ami miatt most jöttünk, hogy Csilla 15-én 18 éves lett! Nem semmi, hogy a kora szerint felnőtt nő vált belőle! Egy PPT-vel leptük meg, többek között. Jó volt nézni a képeket, ahogy felcseperedett a lány, jó együtt ünnepelni! Nelli felkelt, vége a pihenőnek, megyek.

2013. december 13., péntek

Anthon Berg

Tegnap Zsolti a kedvenc csokimmal lepett meg, megköszönvén, hogy ápoltam a múlt heti betegségben. Szeretem mikor udvarol! :) Örültem nagyon!

2013. december 9., hétfő

Mikulás protokoll

Szombaton találkoztunk a Mikulással, és ez a nagy találkozás eszembe juttatta, hogy is illenék viselkedni a Mikulásnak, vagyis milyen volt a Mikulás anno. Először is ülve, mikrofon nélkül fogadta kis látogatóit, és persze ismerte őket név szerint. Az ajándékokat egy rövid beszélgetés után a hatalmas zsákjából húzta elő, mielőtt ez megtörtént, a merészebbeknek bele lehetett ülni a Mikulás ölébe. Sosem tartoztam a bátrak közé, de jó, hogy a lehetőség meg volt rá! Kulcsfontosságú, hogy maga a Mikulás adta át az ajándékot, nem a segédje!! És meg lehetett kínálni sütivel, várta, hogy énekeljünk neki, hogy rajzoljunk és ha kellett, a krampuszait kint hagyta a hidegben, ha a kevésbé bátrak (azaz én) megijedtek tőlük. Remélem, hogy eszébe jut a Mikulásnak, hogy így fogadja a gyerkőcöket, mire Nelli nagyobbacska lesz! Persze, azért örültünk ám nagyon a szombati találkozásnak! ;)

a Mikulással
élményfeldolgozás
lábevő Mikuláskánk