"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2014. december 25., csütörtök

szülinapi ajándék

  1. Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!
  2. Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek.
  3. Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét!
  4. Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.
  5. A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
  6. Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.
  7. Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket.
  8. .Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik.
  9. Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk.
  10. Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
  11. Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!
  12. Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?
  13. Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől.
  14. Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
  15. Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán;
  16. Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földről.
  17. Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.
  18. Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
  19. Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.
  20. Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
  21. A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat.
  22. Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik.

2014. december 15., hétfő

De jó is lenne blogot írni! ...

A blogírás kiváltság, ezt csak az tudja, aki szeretne blogot írni, néhai valamikor volt rá ideje, de a most nem támogatja ezt a hobbit. Hogy miért? Adott egy 17 hónapos, hajat növesztő, tudást növelő virgonc emberke, aki nagyon szeret számítógépezni, főleg Bogyó és Babócát nézni. És adott egy lassan 27 éves, hajat növesztő, fáradt, többségében boldog anyuka, aki nem annyira szeret számítógépezni, és nem akarja, hogy lánykája túlpörögjön a sok mesétől... Ezért a számítógép napközben kikapcsolva és kihúzva (fontos, mert egyébként egy óvatlan pillanatban bekapcsolódna) marad, és a blog is marad. Pedig sok a jó kis hétköznapi, édes story ám..

Írtam volna gyöngyfűzésről, kutyázásról, madáretetésről, Mikulásról, mamakörről, bibliakörről, Nelli tudományokról, lovas sétáról, ringatóról, délutáni alvásokról, adventi teadélutánról...és még ki tudja mindenről, amit már elfelejtettem... 

Amíg szavam nem feledem írok a tegnapi családi szülinapozásról. Olyan jó volt, hogy itt volt mindenki! A délelőttöt az istentiszteleten töltöttük, Anyu vigyázott Nellire, így végig bent voltunk Zsoltival! Egymás mellett ültünk! Micsoda ajándék! Aztán a gyüliben maradva pizzáztunk, tortáztunk, Dixitet játszottunk, pihengettünk, beszélgettünk, majd hazajöttünk! Szuper, szép nap volt, még sok ilyet és Boldog szülinapot, CSilla!! 

2014. november 1., szombat

Boldog szülinap!

Sok - sok örvendetes esemény történt a héten, kezdve Zsolti szülinapi hetével! Október 23-án kapta meg férfiemberünk a családi ajándékot, egy csodálatos Babbinka csatos hordozót. Pikk - pakk, szinte előzetes hordozási ismeret nélkül használható egyszerű, csodaszép, csodakényelmes, teljesen egyedi hordozó!! :) Nelli mellett már jól jön ez, mert sokszor saját lábán sétál, de hirtelen elfárad és szeretné ha felvennénk, de nehéz már a kis drága, így ez tökéletes megoldás erre és arra is, hogy ne kenjük össze a sárban a csodaszép, csodakényelmes, ámde előzetes tudást igénylő hosszú kendőnket! ;)
Eztán kisebb meglepetések követték egymást napról - napra, míg el nem érkezett 30-a, a nagy szülinap. Anya - lánya nap is lett ez a nap, először bátorkodtam tortasütésre adni a fejem Nelli mellett. Együtt mértük ki a hozzávalókat, kevertük a tésztát és sütöttük készre a túrótortát, ami igen finom, ám kevésbé szép lett. Hát igen, a tortasütésen még mindig van mit gyakorolnom. :) Elég kevés időt töltött velünk az ünnepelt, sajnos ez a hátránya eddig az új munkahelynek, elég sok időt elvesz tőlünk, de hát ugye meg kell tanulni mindent, úgyhogy türelmesek vagyunk. Azért nagyon kedves kis esténk volt autobot pólóban, 32-es gyertyát gyújtva, pezsgőt iszogatva, legyen még sok - sok ilyen!!
szülinapi lufival
na, a gumicsizma azért nem került a tortába ;) 
szülinapos
ünneplők
A hét másik nagy eseménye, hogy Andi belgyógyász szakorvos lett, kiválóan megfelelt a szakvizsgán, ami hatalmas dolog. Mert hát ugye orvos már egy ideje, de mégis másként kellett most számot adni tudásáról, el sem tudom képzelni, hogy mennyi mindent tanult és tud. Büszke vagyok, hogy ilyen jó orvos a nővérem, akinek az orvoslás hivatás. Hálás vagyok Istennek, hogy olyan munkákat végzünk, amiket szeretünk!!
"járóka" :) :) 

2014. október 17., péntek

Viszlát METRO...jövünk még!

Jövünk, csak nem saját METRO kártyával, csak nem a fenti dolgozós hosszú folyosóra ahol olyan jól lehet szaladgálni és életünkben először orra esni. Valószínűleg nem fogjuk már látni, hogy mennyit fejlődött mikulásságában a metrós Mikulás és azt sem, hogy mikorra érdemes üríteni a konyhaszekrényt, hogy elférjen a sok finom tea... Zsolti holnap megy utoljára dolgozni a "bóó"-ba, ahogy Nelli mondaná. Kár is, meg nem is. Örülök nagyon, hogy jó helyre kerül az én okos férjem, ugyanakkor sajnálom is hogy távozunk, mert szerettem ezt a helyet. Zsoltinak jófej munkatársai voltak, remek főnökei (már amennyit láttam belőlük, de az biztos, hogy mindegyikükben volt valami egyedi). Nagy élmény volt az Ultrabalaton, ennek kapcsán szerettük meg a futást, na és persze az sem utolsó szempont, hogy évek óta nem nekem kellett bevásárolni, mert Zsolti csak leugrott a boltba és kapott mindent jó minőségben. Eleinte utáltam a METRO-ban vásárolni, az a rengeteg ár a címkéken, persze sose annyiba került semmi, mint amennyire számítottam, mire megtanultam a rendszert, addigra lelépünk... na jó, ez így nem igaz, mert továbbra is itt szeretnénk vásárolni. Most nem írom le, hogy pl. azért, mert itt kényelmesen, tömegmentesen tehetjük ezt, csak azt írom, hogy jó áron kapunk jó árut :) és Nellire kedvére szaladgálhat, és mi is utána :) 
Szóval, holnap az utolsó nap.

apa - lánya a bánya előtt
az utolsó belépés saját jogon 
Melyiket válasszam? 
pá-pá



2014. október 2., csütörtök

Bartók Váralján

Apu elvitte Nellit sétálni, így lett egy kis szabadidőm. Kedvem támadt zongorázni, általában dicséreteket szoktam játszani a magam egyáltalán nem profi módján, de most máshoz támadt kedvem. Kutakodtam egy sort a zongora tetején lévő magazinok, füzetek és néhány kotta között. Az első ami kezembe akadt egy kis Bartók - kötet volt. Régen nem szerettem túlzottan Bartókot játszani, pedig sokszor kellett, mert azt mondták, hogy jól áll nekem. Annál nagyobb lelkesedéssel és népdalokra ismeréssel játszottam most ezeket az apró darabokat kezdő zongorázóknak. Egy csomó népdalt találtam amit Nellinek is szoktam énekelni, úgyhogy ezzel a szívember lopta magát Bartók bácsi. Jól esett ez a kis zenebona, bár rá kellett eszmélnem, hogy mennyit felejtettem ebből a tudományból! És milyen jól tették Anyuék, hogy annak idején zongoráztattak minket, micsoda fejlesztési lehetőség rejlik ebben! Ott a finommotorika, a megosztott figyelem, a hallásnevelés, koncentráció, az agyféltekék összekapcsolása, a gondolkodásfejlesztés. Hú, ha nem zongorázhattam volna, lehet, hogy még ennél is rosszabban ment volna a matek?! A hét egyik legjobb élménye ez a röpke fél óra! :) 
Ilyen volt tavaly ősszel ez a kis bogár a váraljai nagy ágyon :) 

2014. szeptember 25., csütörtök

2014. szeptember 15., hétfő

ami kimaradt

Itt az ősz, elkezdődött az iskola, megkezdődtek a szokásos tanévközi programjaink. A múlt héten már voltunk mama körön, itt is, ott is a szoptatás világnapján, holnap pedig megyünk újra ringatózni. Szeretem, hogy vannak állandó, kiszámítható programjaink, mert nem csak keretet adnak a hétnek, hanem szükségem is van már rájuk. Jó más felnőttekkel, nőkkel találkozni és nem csak a gyerekekről beszélgetni! ;) 
szolidaritás szeptember elején
Új projektekbe is belefogtam, pár hete kocogok, ha az idő engedi. Nagyon élvezem! Nem kocogok sokat, és a tempó sem gyors, a lényeg a mozgáson van és Nelli sem tiltakozik ellene, főleg mikor elkísérnek Zsoltival.  Szeretnénk majd novembertől maminbabázni is, kíváncsian várom! Az angol tanulás is megyeget, bár kicsit nehéz így egyedül, tanár nélkül. Meglátjuk mire megyünk.. :) 
megyünk futni
Van olyan projekt is, ami sikerrel lezárult. Bekerültek az iskolákba az új bibliaismereti tankönyvek, amik tanítói kézikönyvének megírásában működtem közre. Nagyon jólesett óraterveket írni az elmúlt félév során, míg Nelli durmolt mellettem az ágyban. Igazi felüdülés volt, ami bízom benne, hogy nagy haszonnal és élvezettel jár majd a bibliaismeretet oktató általános iskolákban! Úgyhogy nem unatkozunk!

2014. szeptember 9., kedd

kutyaidő

Már másodszor kaptam "kutyaidőt" az én kedves férjemtől, hogy azt Derékkel és/vagy Hubával töltsem, ahogy kedvünk tartja. Így vasárnap pl. sétáltunk egy jót Derékkel, és persze egy cuki kis hátibabával, aki szintén élvezte a kutyatársaságot! Ezek a 20 percek, fél órák igencsak feltöltenek, jó kint lenni, szabadon, jó a kutyákkal lenni, akiket lássuk be igencsak elhanyagoltam az utóbbi egy évben. Ennek csak annyi volt az oka, hogy nem akartam összekoszolni a kezem, míg a viszonylag steril kis Nellit hurcibáltam ide-oda. Na, de most már Nelli sem steril, ő i játszik az ebekkel, főleg Hubával, játszik a homokkal, saját magának szed paradicsomot, szóval lazábbak vagyunk, bár kutyázás után kötelező a kézmosás. Ebben a nagy lazaságban van nekem is szabadságom kutyázni, élvezni a társaságukat, meg is szépültek a hétvégén, ha lesz lehetőségem, hozok képeket is :)
Huba
Derék
Vasárnap délután úrvacsora volt a közösségünkben. A szívemre helyeződött, hogy ha már rendszeresen van kutyaidő, akkor legyen rendszeresen Istenidő is. Jogos a kérés, és legalább annyi felszabadult örömmel jár, mint a kutyákkal való móka! :) 

2014. augusztus 29., péntek

a Balatonnál voltunk



Mindkét kép Balatonbogláron készült, Attiláék nyaralójában. Az első 2013-ban, mikor Nelli hat hetes volt. A második 2014-ben, mikor Nelli 1 éves és hét hetes. Ugyanaz a hely, hasonlóan jó társaság és mégis mekkora változás egy év alatt! Köszönjük az élményt! 

2014. augusztus 19., kedd

újabb nagy családi, váraljai

A múlt héten ismét Váralján voltunk és részt vettünk a falu három napos napközis táborában, amit a baptista gyülekezet szervezett. Érdekes volt félig kívülről látni egy ilyen eseményt. Mennyire fontos, hogy tudjunk együttműködni, hogy vállaljunk egyenlő részt a feladatokból, hogy még véletlenül se kevesekre háruljon minden. Ez többé - kevésbé működött is! És milyen fontos, hogy amit adunk, az olyan szeplőtlen, tiszta, legjobb legyen, ami méltó Istenhez! Ez is működött többé - kevésbé! 
Fantasztikus volt látni a sok gyereket, ahogy élvezik a játékokat, a finom falatokat, a bibliaórát, az odafigyelő felnőttek társaságát, a baseballt, a zenét! Nem is gondoltam volna, hogy ennyi gyerek él a faluban, jó hogy legközelebb már úgy fogunk odautazni, hogy hozzájuk is kötődöm. 
Én is tarthattam egy foglalkozást, amin Ruth és Naómi történetével foglalkoztunk, próbája volt ez a bibliaismereti óráknak amin olyan sokat dolgoztam az elmúlt félévben. Örömmel tapasztaltam, hogy itt is működtek a kooperatív módszerek és sok játékban, cselekedtetésben észrevétlenül tanulták meg a lurkók a történetet és tanulságait. 

Aztán eljött a hétvége, vége lett a tábornak és Zsolti is megérkezett. Egy év után először randiztunk újra kettesben Anyuék és egy csodás pincér jóvoltából. Emlékezetes este marad számunkra! A szombatot szurkolással töltöttük, Attila érmet kapott egyéni triatlon versenyzéséért Szálkán, Dani - Simon és Krisztián pedig kb. 2 perccel maradtak le róla, de sebaj az élmény megmarad. Fantasztikusan álltak helyet a fiúk és mi is élveztük az éljenzést! Vasárnap pedig Csilla kiugrott egy repülőből, mi a földről drukkoltunk, hogy nyíljon ki az ernyő. Már csak az élmény volt, hogy láthattuk felemelkedni a repülővel, majd kiugrani belőle és ereszkedni lefelé, végül a letörölhetetlen mosolyt az arcán! Csodás hétvégénk volt és csodás újra itthon lenni, kicsit csendben lenni, nagyokat aludni, hárman lenni. 

2014. augusztus 8., péntek

nyaralás itthon

Múlt héten a "kis"testvéreim látogattak el hozzánk és töltöttünk együtt pár napot. Remek napok voltak! A környéken kerestünk olyan látnivalókat, amiket korábban még nem fedeztünk fel, mert hogy ez a nyári együtt töltött pár nap már hagyomány nálunk. 3 - 4 éve minden évben (kivétel tavaly) együtt nyaralunk itthon! :) A múlt hét végül is a kilátózásról szólt. Voltunk a Viadukton, a Korda Filmstúdióban, a Halászbástyánál, Velencén és az Anna - hegyen. Nagyon élveztük, ennyi program, minden napra jutott valami! Tényleg nyaralás volt kilépni a babamamás verkliből ilyen jó társaságban! :) 
Csilla és Nelli a Halászbástyánál
játszóterezés
vízi pihenés
Rómában
indulás Erdélybe
Dani a Viaduktnál
mi a Viaduktnál
Sok ilyen szép közös napot nekünk! 

2014. augusztus 4., hétfő

VII. házassági évforduló

A VI. házassági évfordulónkat egy 40 perces sétával ünnepeltük tavaly, és ujjongtunk, hogy lejutottunk a patakig és vissza, és az egy hónapos bébikénk csak az út egy rövidke szakaszán sírt. Nagy élmény volt akkor ez nekünk! 
Ma pedig a ma nagy élmény! Kis 13 hónapos bébikénk hősként élvezte a napot. Reggel 7 felé indultunk a Keletibe, mert Csilla és Dani Erdélybe vonatozott ma, hogy a gyönyörű tájban gyönyörködve és sok fényképet készítve élvezze a hetet Andiékkal. Figyeltük a vasútállomás zajait, nyüzsgését és a vonatot is rendben elértük, kényelmesen jutott időnk integetni a megpakolt távozóknak.
Aztán a Kopaszi - gát felé vettük az irányt, ott sétáltunk, játszótereztünk, beszélgettünk, kacsákat etettünk. A rekordunk nőtt kb. 3 órát töltöttünk a szabadban, a Dunában és egymásban gyönyörködve.

a szoptatás világhete alkalmából 

Hazafelé beugrottunk az ország egyik legjobb cukrászdájába fagyizni Kelenföldön. Hű, de finom volt az étcsoki és a pisztácia fagyi! Itthon megettük a házi készítésű gyros ebédet, kortyolgattuk a finom pezsgőt és vár még ránk egy jó adag tiramisu és egy nagy dinnye. Csak, hogy a teljes étlapot megjelenítsem itt :) 
Remek napunk van, fantasztikus hét éven vagyunk túl. Rengeteg örömben van részünk, néha osztoztunk egymás fájdalmában, átélünk nehézségeket, de együtt sokkal - sokkal jobb az élet! Van kivel megosztani, és ez roppantmód fontos, boldogok vagyunk együtt még 7 év után is, és bízunk benne, hogy 70x7 év után is így lesz, mert biztos alapokon nyugszik a HÁZasságunk :)

Poronty a romantikában: Ma nem zavart minket a kis béka, sőt! És így van már egy ideje, bár kell türelem hozzá. De azt el kell mondanom, hogy nehezen indultunk. Egy éve még nagyon szokni kellett, hogy hárman vagyunk, és mindig velem van egy pici lány is. Mára már egyedül is kész felfedezni a világot. Mára már ez a szokatlan, lehet, hogy a 8. házassági évfordulónkat már újra egy kettesben elköltött vacsi mellett töltjük? Na, ez még a jövő zenéje, egyelőre élvezzük kis hármasunk nehezen megszerzett, de annál élvezetesebb harmóniáját.

2014. július 18., péntek

újabb első

Az első szülinap elmúltával azt hittem, hogy egy darabig szünetelni fognak az újabb első, közös élmények. Persze, nem így alakult, hiszen annyi új tapasztalás vár még ránk! Ilyen volt a ma reggeli találkozás is, amikor megszemléltük a váraljai kukás autó ténykedését. Nagy élmény, mert erre Sóskúton nem lesz lehetőségünk! Integettünk a kedves, kissé bűzös kukás bácsiknak, megnéztük az autó villogását, hallgattuk a hangos brümmögést és ámuldoztunk a kukák felemelkedésén, majd visszaérkezésén a földre. Klassz volt! Tegnapelőtt este pedig tollasoztunk egy jót, először hármasban, majd már csak ketten Danival. Idejét sem tudom, mikor tollasoztam utoljára ezelőtt, szuper volt!

Tegnap pedig a Török - dombra másztunk fel kendőben. Kis szépséghiba adódott, mert berezeltem a lépcsőtlen, csúszós domboldal láttán, így négykézláb küzdöttem fel magam, míg Dani nagy léptekkel, fél perc alatt felvitte Nellit és onnan szurkoltak nekem röhögve - sírva. Ki lehet találni, hogy ki nevetett,és ki volt, aki sírt... :) Csodaszép kilátásban gyönyörködhettünk odafentről! 

2014. július 4., péntek

1. szülinap

Ez a hét Nelli szülinapi hete. Vasárnap együtt ünnepeltünk a családdal Attila szülinapján, aki megint! célbaért egy remek triatlon versenyen. Együtt drukkoltunk neki, és élveztük a fantasztikus környezetet és a remek társaságot! A napot egy igen - igen finom túró tortával zártuk amin egy egyes és egy harminchármas gyertya díszelgett!

A júliust apamentő estével kezdtük, Bercit vitték el a srácok Velencére szaunázni, úgy döntöttem, hogy anyát is mentünk, így Nellivel csatlakoztunk és kettesben élveztük a velencei wellness fürdő kellemesen meleg medencéit. Nagyon - nagyon klassz volt! És legalább a velencézés nem marad ki a szülinapi programokból...

Aztán eljött a július 2-a, ami életem első vajúdásának évfordulója, úgy gondolok erre a napra, mint egy második házassági évfordulóra, hiszen emlékezhetek rá, hogy milyen nagyon szeret az én férjem, ha tavaly kibírta és végigcsinálta velem ezt a hosszú napot. Nagyon nehéz dolga van a szülést támogató félnek, úgyhogy igazán büszke vagyok Zsoltira, hogy ilyen remekül helyt állt azon a napon és valóban mindenben a segítségemre volt (19 órás szolgálat volt:)! Ilyen romantikus gondolataim támadtak tegnapelőtt reggel, aztán észrevettük, hogy Nelli belázasodott... Nem tudjuk miért, ma megyünk orvoshoz, amint felébred a kis hölgy...Csalódott voltam, mert olyan sok, olyan klassz programot terveztünk ezekre a napokra, még Zsolti is szabadságot vett ki, hogy együtt ünnepeljen velünk.. Ehelyett itthon vagyunk, maratoniakat alszunk, és lázat mérünk... Nem baj, csak gyógyuljon meg mostmár a bébi! 
Tegnap volt a nagy nap! Körbeértünk, már történelmünk van, már vissza tudunk emlékezni, hogy tavaly ilyenkor mi mindent csináltunk.. Már elmondhatom, hogy egy éve és egy napja szinte állandóan velem van egy folyamatosan cseperedő, egyre jobb humorú, okos kislány, aki különleges társaság! Répatortát kapott és egy rongybabát, akinek Sári vagy Fruzsi lesz a neve,még nem tudtuk eldönteni. Melyik jobb?

A múltkori betegséget jobban viseltem, biztosan azért, mert pontosan tudtam, hogy mi a baj, mi várható. Most nem tudom és arra is rájöttem, hogy oly kevés dologtól védhetem meg ezt a kis porontyot. Félelmetes belegondolni, ugyanakkor olyan jó tudni, hogy Isten a tenyerén hordozza Nellit (is), semmi nem történhet vele az Ő tudta nélkül. Bíztató gondolat! Bíztató tudni, hogy nem kisebb személy vigyáz ránk, mint az, aki a világot teremtette! Megtisztelő!

2014. július 2., szerda

tavaly és most

Nelli rengeteget fejlődött egy év alatt...Pontosan egy éve, már hajnali fél hatkor keltett...ma csak hétkor ébredtünk! :) Tavaly ilyenkor már majdnem odaértünk a klinikára, ahol megkezdődött a mi kis maratonunk, életem eddigi legnagyobb élménye!

2014. június 22., vasárnap

bekrepálások

Pünkösdkor történt, hogy Nelli átesett élete első betegségén. Ő hozta haza a hányós - hasmenős vírust, amit aztán én is elkaptam tőle, így mikor ő befejezte a hányást, lázat, hasmenést, következtem én. Csodamód Zsolti nem kapta el! Nagyobb lelki megrázkódtatás nélkül túlestünk ezen a nagy élményen. Számomra a saját betegségem volt nehezebb, mikor rosszul voltam és mégis ugyanúgy kellett volna ténykednem, mint máskor. Nelli is érezhette, hogy helyzet van, mert rengeteget aludt velem egyik nap...
A múlt héten a szivattyúnk lett beteg, lehetett használni, de sokkal - sokkal lassabban hozta fel a vizet a kútból, mint eddig. Zsolti ideiglenesen megoldotta a dolgot, szombaton pedig Laci segítségével a végleges megoldás is megszületett. Ügyes, erős fiúk, pikk - pakk megoldották, amihez pár évvel ezelőtt két őszi éjszakát is felhasználtunk Zsoltival. A szép emlékek, ahogy gyönyörködtem a csillagokban vacogva, slagot tartogatva, Zsolti pedig ragasztgatta a több méternyi zsinórt, slagot, miegymást. Hát, most reméljük, hogy sokáig jó lesz! 
Pénteken Anikóhoz igyekeztünk teli autóval. A csomagtartó megpakolva a sailor camp cuccaival, az ülések tele utasokkal, és egyszer csak megállt a kocsi egy kanyarban. Félreálltunk, Zsolti telefonált miután rájött, hogy ezt a problémát nem fogja tudni sebtében orvosolni. Barátainknak hála mégis eljutottunk az úticélhoz és áldásos beszélgetésben volt részünk, majd újabb baráti segítséggel haza is kerültünk mi, lányok. Zsolti már otthon várt minket, egy másik barátunk elvontatta az autószerelőhöz, aki holnap diagnosztizálja a problémát. Pikk - pakk, minimális izgalmak árán túljutottunk a péntek estén. Hála Istennek a közösségünkért, a gondviselésért, hogy olyan jól megközelíthető helyen álltunk meg és azért, hogy Zsolti már kipakolta a szivattyú szereléséhez szükséges rengeteg anyagot! Azért remélem, hogy mielőbb használhatjuk újra az autónkat, de addig is élvezzük a romantikus, lassú napokat: 
kerti idill
kerti idill II.
apa - lánya
anya - lánya

2014. június 11., szerda

NEM

Nelli 11 hónapos, és gyönyörűen mondja, hogy "nyem". Csak úgy, és a helyzeteknek megfelelően és éjszaka álmában fejrázás mellett :) És mondja azt is, hogy "vauvau", mikor Derék és Huba bőszen ugatják az utcán közlekedőket. És rengeteg mindent ért. Egy gyógypedagógus édesanya mennyországa :)

nagyon lányosan, nagyon cukin :)
kicsit fiúsan, de nagyon cukin   


2014. május 29., csütörtök

múlt heti élmények: Siklós, női konferencia, gyerek nap

Múlt héten otthon voltunk Váralján. Szombaton mentünk, és az aznap délutánt a siklósi wellness fürdőben töltöttük. Nem mertem a várandósságom alatt lubickolni, ezért ez volt az első fürdőzésem immáron két éve, igazán jól esett! Nellinek pedig ez volt élete első fürdőzése. A nap nagy részét a gyerekmedencében töltöttük, bokáig érő vízben ücsörögve. Nelli baba igazán élvezte, bár a vízben is legszívesebben nemrég elsajátított mozgásformáját gyakorolta, a valamibe kapaszkodva lépegetést. Itt erre egy vízköpő kígyó volt alkalmas. Azért felnőtt medencékben is megfordultunk, mi több, őt is bevittük. Klassz volt, hogy Anyut leszámítva mindenki osztozott az élményben, érdekes módon nekem a sószóba tetszett legjobban, na meg a pezsgőfürdő! Este 8-kor indultunk haza Váraljára, Nelli aznap 13:30-kor aludt el, az apukája kb. 22:00-kor, úgyhogy hálás voltam, mikor kidőlt a kis bagoly! A hétköznapok is hasonlóan jól, kisebb - nagyobb élményekkel teltek. Hála Istennek, Apu térdműtétje is jól sikerült, már túl is tudja terhelni...ahogy a mai telefonbeszélgetésünkben hallottam... 
A második szombaton fogtuk magunkat, és a mamámmal, Anyuval és Nellivel együtt elmentünk Pécsre az országos női konferenciára. Úgy örültem neki, mert igazán jó élmény volt! Nelli szuperül bírta, még ebédelni is hagyott (kendő nélkül nem tudom mi lenne velünk?!), igazán élvezte a babaszobában felfedezett szintkülönbséget és az ottani játékokat. Így én is elkaptam pár gondolatot, ezek közül a legfontosabb számomra, hogy vigyük Isten elé azt a személyt, akinek megbocsát(ott)unk. Nem kell mást tenni, mint minden nap kimondani a nevét imádságban. Hajlamos vagyok belelovallni magam a dolgokba, ha lendületet kapok, de azt is tanultam szombaton, hogy nem kell. Nem kell siettetni a dolgokat, csak szépen fokozatosan. A megbocsátás pedig nem érzelem, hanem döntés, amire újra és újra emlékeztethetem magam. 
Vasárnap a váraljai gyülekezetben ültük a gyereknap ünnepét egy bibliaismeret órát tartottam a maroknyi csapatnak. Érdekes és kissé szomorú volt meglátnom, hogy régen milyen más szellemben nevelték a lányokat. Nem is volt szinte más lehetőségük, mint a háztartás vezetés, nem tartotték értékesnek őket, vagy csak olyan szinten, hogy tartsák rendben az otthont, neveljék a gyerekeket, de a véleményükre, gondolataikra nem voltak kíváncsiak, ezért még ma sem merik megosztani azokat!! Hálás vagyok, hogy engem és a testvéreim nem ebben a szellemben neveltek és bár értjük és megéljük annak az értékét, hogy háztartást vezetünk és gyermeket nevelünk, de emellett érezzük azt is, hogy az érzéseink és gondolataink ugyanolyan értéket képviselnek, mint egy férfiemberé. Etekintetben is szabadok lehetünk! 

2014. május 22., csütörtök

Váralja képekben

a kertben, epret szedv

Játszóterezés

Érettségire készülés

Interaktív szövésbemutató


Az első eperhabom