"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2014. május 29., csütörtök

múlt heti élmények: Siklós, női konferencia, gyerek nap

Múlt héten otthon voltunk Váralján. Szombaton mentünk, és az aznap délutánt a siklósi wellness fürdőben töltöttük. Nem mertem a várandósságom alatt lubickolni, ezért ez volt az első fürdőzésem immáron két éve, igazán jól esett! Nellinek pedig ez volt élete első fürdőzése. A nap nagy részét a gyerekmedencében töltöttük, bokáig érő vízben ücsörögve. Nelli baba igazán élvezte, bár a vízben is legszívesebben nemrég elsajátított mozgásformáját gyakorolta, a valamibe kapaszkodva lépegetést. Itt erre egy vízköpő kígyó volt alkalmas. Azért felnőtt medencékben is megfordultunk, mi több, őt is bevittük. Klassz volt, hogy Anyut leszámítva mindenki osztozott az élményben, érdekes módon nekem a sószóba tetszett legjobban, na meg a pezsgőfürdő! Este 8-kor indultunk haza Váraljára, Nelli aznap 13:30-kor aludt el, az apukája kb. 22:00-kor, úgyhogy hálás voltam, mikor kidőlt a kis bagoly! A hétköznapok is hasonlóan jól, kisebb - nagyobb élményekkel teltek. Hála Istennek, Apu térdműtétje is jól sikerült, már túl is tudja terhelni...ahogy a mai telefonbeszélgetésünkben hallottam... 
A második szombaton fogtuk magunkat, és a mamámmal, Anyuval és Nellivel együtt elmentünk Pécsre az országos női konferenciára. Úgy örültem neki, mert igazán jó élmény volt! Nelli szuperül bírta, még ebédelni is hagyott (kendő nélkül nem tudom mi lenne velünk?!), igazán élvezte a babaszobában felfedezett szintkülönbséget és az ottani játékokat. Így én is elkaptam pár gondolatot, ezek közül a legfontosabb számomra, hogy vigyük Isten elé azt a személyt, akinek megbocsát(ott)unk. Nem kell mást tenni, mint minden nap kimondani a nevét imádságban. Hajlamos vagyok belelovallni magam a dolgokba, ha lendületet kapok, de azt is tanultam szombaton, hogy nem kell. Nem kell siettetni a dolgokat, csak szépen fokozatosan. A megbocsátás pedig nem érzelem, hanem döntés, amire újra és újra emlékeztethetem magam. 
Vasárnap a váraljai gyülekezetben ültük a gyereknap ünnepét egy bibliaismeret órát tartottam a maroknyi csapatnak. Érdekes és kissé szomorú volt meglátnom, hogy régen milyen más szellemben nevelték a lányokat. Nem is volt szinte más lehetőségük, mint a háztartás vezetés, nem tartotték értékesnek őket, vagy csak olyan szinten, hogy tartsák rendben az otthont, neveljék a gyerekeket, de a véleményükre, gondolataikra nem voltak kíváncsiak, ezért még ma sem merik megosztani azokat!! Hálás vagyok, hogy engem és a testvéreim nem ebben a szellemben neveltek és bár értjük és megéljük annak az értékét, hogy háztartást vezetünk és gyermeket nevelünk, de emellett érezzük azt is, hogy az érzéseink és gondolataink ugyanolyan értéket képviselnek, mint egy férfiemberé. Etekintetben is szabadok lehetünk! 

2014. május 22., csütörtök

Váralja képekben

a kertben, epret szedv

Játszóterezés

Érettségire készülés

Interaktív szövésbemutató


Az első eperhabom

2014. május 21., szerda

Váralja

Váralja már egész pici koromban a szívemhez nőtt. Ide jártunk, egész pontosan a Park - erdőbe, kirándulni, piknikezni, gyülekezeti közösségi napot tartani. A tavak már akkor is lenyűgöztek, szívesen gyűjtöttem ebihalakat, amiket persze a kifogás után vissza is engedtem a vízbe. Kivétel egy alkalom, amikor sajnos jópár ebihal végezte a száradó sárban, mert kicsúszott a kezemből a vizes zacskó. Próbáltam összegyűjteni őket, sokakat sikerült is, de néhányan kimúltak a parton...sokáig volt lelkiismeretfurdalásom miattuk... Mindez hogy jutott eszembe? Eltöprengtem azon hétfői Park - erdői sétánk során, hogy milyen jó, hogy Nelli gyerekkorának is szerves és kedves része lesz ez a kis, Tolna megyei település, hiszen a nagyszülei itt laknak. Itt aztán nem kell Baby Einstein videón nézni a kakast, mert a kertből ide hallatszik a kukorékolás és kotkodácsolás. Itt aztán lehet sétálni, amíg a szem ellát dimben - dombon át! Van szedd magad eperföld ;), ingyenes állatsimogató :), hiszen délelőtti sétánk során két cuki kecskegidába botlottunk. Szóval igen szép ez a vidék! Az erdőben szedett bodzából készített bodzalevet isszuk, a kerti epret esszük, a kerti kakas húsa volt ebédre (na, nem a hangosan kukurikúzóé), degeszre ettük már magunkat salátával és Nelli vasárnap az Éden kertben szundított. Tényleg Éden - szerű Apu kertje, minden sokkal nagyobb, mint nálunk, az eper is szinte öklömnyi. És mindezt ilyen ragyogó napsütésben élvezhetjük kedves társaságban! Élvezzük is! Azért kedvenc férfiemberünk hiányzik ám...
Este tetézte az idillt, hogy beugrottunk az egyik szomszéd nénihez, aki megmutatta, hogy hogyan szövi szövőszékén a rongyszőnyegeket! Édes volt, ahogy büszkén mutatta a kész darabokat és azt, hogy hogyan kell használni az impozáns fából készült szerkezetet ami a műhelyében van. Zsuzsa néninél a szőnyeg egy métere csak 500 forint, ajánlom mindenkinek! Képek is jönnek hamarosan! :) 

2014. május 14., szerda

derék dolog

Annyi minden történik: eper, derékfájás, autózár, eső, jég, ringató, séta Tárnokon, Filippi 4:4-9, beszélgetés Anikónál, apa - lánya este, +2 fog, pihenés, olajfolt, hinta, tapsi - tapsi kötőhártyagyulladás, Ayres - tölcsér, Pöttömváró délelőtt... csak hogy néhányat említsek. Sok kis apróság, amik megkönnyítik, vidámmá teszik, vagy épp megnehezítik a napokat. Nelli alszik épp, de az ihlet oda, pedig annyi minden történik... :)

baba - mama répa anyák napján

alma 
baby einsten-t néznek :) 

2014. május 4., vasárnap

Ballag már a vén diák....anyák napján...

A mi hosszú hétvégénk már kedd este kezdődött, ugyanis ekkor utaztunk Váraljára. Este 10 felé érkeztünk meg, Nelli nagyot aludt a kocsiban, így csak fél 12-kor aludt el nagy nehezen, másnap pedig korán keltünk, hiszen nagy nap volt a szerdai, Csilla ballagásának napja! Az igazgató nő köszöntő szavaira érkeztünk az iskolához, megint sajátos úton, átbucskáztunk az általános iskola feltúrt udvarán, egy kedves munkás ember engedett át minket a szomszédos középiskola ünneplő tömege közé, így viszont kapásból a legjobb helyre kerültünk, Apuék mellé, Csillát jól látva. Szép kis ünnepség volt, Nelli is jól viselte és csak egy lány ájult majdnem el, Andinak hála ő is meggondolta magát ;) 

Meghitt és igen színes pillanat volt, mikor a ballagó osztályok felengedtek a légbe egy- egy csapat lufit. Szép - szép, ahogy kirepülnek a gyerekek és felelősséget vállalnak saját magukért.Nagyon sok sikert kívánunk mindegyiküknek a közelgő napok nagy megmérettetéséhez! Persze, leginkább Csillának drukkolunk!

A ballagás után együtt ebédeltünk, társasoztunk, sétáltunk, megáztunk, filmet néztünk, nevettünk, egy szóval jól éreztük magunkat együtt, megint! Csütörtök reggel elvittem Csillát egy meglepetés, lélektöltő, érettségi felkészítő piknikre a falu szélére. Olyan jól esett! Az iskolai tudásbeli, az otthoni "tárgyi" felkészítés után most kapott egy kis lelki útravalót is a Filippi 4:4 - 7 és a János 3. alapján. Nagyon jó, különleges együtt töltött idő volt, hálás vagyok érte!

Csütörtök délután anyák napjáztunk, mert a hétvége további részét már itthon töltjük, Zsoltinak is kell a lélektöltés..:) Úgyhogy ezen a kissé hűvös, szeles tavaszi anyák napján innen üzenem az én drága anyukámnak, hogy Isten éltesse és tartsa meg nekünk még sokáig egészségben, jókedvben, derűben! Kapott egy kis ajándékot is tőlünk (is): 
Újfent hálás lettem a családomért, a finom falatokért, az együtt töltött időért! De most mennem kell, mert anyák napja alkalmából a kis ünneplőm csak velem szeretne lenni, és ennek igen hangosan adja jelét... :)