"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2020. április 13., hétfő

9. nap: ÖRÖM

A húsvét vasárnapján megtapasztalt meglepetés és öröm egyre valóságosabbá vált Jézus barátai számára. Egyre többen találkoztak Vele! Új fejezet kezdődött az életükben, a világtörténelemben. (Lukács 24.)

Húsvét hétfő is ünnepnap, ez a locsolás napja. Kedves szokás ez nekünk, hogy a fiúk fölkerekednek és meglocsolják a lányokat, hogy el ne hervadjanak. A lányok cserébe pedig színes tojást ajándékoznak, megkínálják a fiúkat finom süteménnyel. Mi is várjuk már Nellivel, vajon idén milyen verssel készültek nekünk a fiúk?! Szép ruhába öltözünk, ahogy tegnap is, és átéljük annak az örömét, hogy kedveskedünk egymásnak. 

Kell, hogy legyenek örömök a mindennapjainkban is. A piros betűs ünnepek elmúltával is. A locsolás kölnijének illata hamar elillan, ahogy a friss víz nedvessége is hamar megszárad. De elhervadni mégsem fogunk, mert a Jézus feltámadása felett érzett öröm örökké tart. Ha pedig megszomjaznánk, akkor megígérte Jézus, hogy csak menjünk hozzá, szólítsuk meg, és Ő olyan forrást támaszt bennünk, aminek vize soha el nem fogy, újra és újra meríthetünk belőle. Kell is, hogy rendszeresen találkozzunk Jézussal, hiszen tudjuk, a fű is elszárad, ha nem locsoljuk minden nap. Olvassuk a Bibliát, engedjük be Jézust a hétköznapjainkba, akár imádság által is. Figyeljünk oda, hogy ne terheljük "szívünk kertjét" újabb kövekkel, akadályokkal. Élvezzük annak a szabadságát, hogy az élő Isten szeret minket és mi is viszontszeretjük Őt. Mintha egymásra mosolyognánk... 


Tipp: 
Az apró örömök az élet sava - borsa. Jegyezzük fel ezeket, vezessünk naplót. Lehet ez akár hála - napló is. Gyerekek is vezethetnek ilyet, hiszen rajzolva is kifejezhetjük örömeinket. Ahogy telik az idő, visszaolvasva a lejegyzetteket, egyre nagyobb kincsként őrizzük majd őket. 

Köszönöm, hogy velem tartottatok. Köszönöm a visszajelzéseket, a képeket az elkészült kiskertekről! Sok - sok áldást kívánok az életetekre! 

2020. április 12., vasárnap

8. nap: húsvéti versenyfutás

Fussunk versenyt! :)

Húsvét vasárnapján az asszonyok értek oda először a sírhoz. Mikor meghallották az angyaltól a jó hírt, siettek, hogy elmondják a tanítványoknak, Jézus barátainak. Közülük Péter és János pattant fel futva, hogy megnézzék, igazat beszéltek-e az asszonyok. Olyan hihetetlennek tűnt! Rohantak, ahogy csak bírtak. 
Maga János is elmeséli ezt a történetet abban a könyvben, amit ő írt a Jézussal töltött időkről. Szerényen tudósít erről a futóversenyről, nem nevezi meg magát, csak ennyit ír: Péter mindent beleadva futott, de a másik tanítvány (János) még gyorsabb volt nála, ő ért előbb a sírhoz! 

Miért kellett ezt a futást olyan részletesen leírni? A tanítványok is ugyanolyan emberek voltak, mint mi. Ugyanúgy szerettek játszani, versenyezni. És ez nem baj, sőt! Maradjunk mi is, felnőttként is ilyen gyermeklelkűek! Mi is számon tartjuk, hogy ki lövi be azt a bizonyos gólt, ki zongorázik szépen, ki tanulja gyorsan a verseket, ki az, aki segítőkész vagy jó hallgatóság. Mindenki jó valamiben! Keresd meg, hogy téged mi érdekel, mit szeretsz csinálni és gyakorold, csináld és élvezd! Ezzel nem csak magadnak, hanem másoknak is örömet szerzel! 

Hiába ért János elsőnek a sírhoz, nem mert bemenni. Mikor Péter is megérkezett, ő lépett be elsőnek. Eztán gyűjtött elég bátorságot János is. Látták a kendőket, lepedőket a padon, de a sírbolt üres volt. Látták ezt, eszükbe jutott a sok tanítás, amiben Jézus arról beszélt, hogy meg kell halnia, de fel is fog támadni. Végre megértették, elhitték, hogy ez történt húsvét ünnepén! A szívük szomorúsága kezdett örömre fordulni! Ez egy nagyon - nagyon boldog nap volt! (János 20:1-9) 

Elmélkedő kérdések: 
Van benned igazi várakozás az ünneppel kapcsolatban? Mire vársz most? Milyen hírre futnál minden erődet összegyűjtve, hogy te érhess elsőnek oda, hogy megbizonyosodj a hír valódiságáról? 
Mit vársz a húsvéttól? 
Te szeretnél találkozni Jézussal? Jó hír, hogy Ő ma is él! Ma is elérhető, megszólítható, eleven Isten! 
Isten szeretne találkozni velünk, szeretne szólni hozzánk. A lehetőség adott. Éljünk vele! 

Itt az ideje elhengeríteni a nagy követ. Jézus él! 




2020. április 11., szombat

7 nap: Ott vagyunk már?

Mikor utaztunk együtt a családdal hosszabb úton? Ma már ez is különleges élménynek számít, nem igaz? Gondoljunk vissza, hogy mikor és ki zendített rá először a kocsiban: "Ott vagyunk már?" Az utazás is lehet türelem próba, főleg, ha nagyon kívánatos az úticél. A türelem nyugodt várakozást jelent.

Lássuk, hogyan folytatódik a húsvéti történet: 
"Volt ott egy József nevű jó és igaz ember, a Főtanács tagja. Ő nem értett egyet a tanács döntésével és azzal, amit tettek. A júdeai Arimátia városából származott. Várta Isten királyságának eljövetelét. Ez az ember elment Pilátushoz, és elkérte tőle Jézus testét. Levette a keresztről, és vászonba tekerte. Egy sziklába vágott sírba fektette, amelyben addig még senki sem volt eltemetve.  Péntek volt, közeledett a szombat napja. Az asszonyok, akik Galileától követték Jézust, most Józseffel mentek. Látták a sírt, és azt is, hogy hogyan helyezték bele Jézus testét. Azután hazamentek, és illatszereket és balzsamokat készítettek. A szombatot pedig pihenéssel töltötték a parancsolat szerint." Lukács 23: 50 - 57 (EFO) 

A fűmagok zöldülésének kivárása is türelem próba a javából! Minden nap locsoljuk a kertet, és azt lessük, hogy látunk-e már valamit a fekete földben. 


  • A magoknak először magukba kell szívniuk a nedvességet. Ugyan nem látjuk, de rendkívül fontos folyamat zajlik a föld alatt, elrejtve a szemünk elől. Ahogy a fűmagokat átjárja a nedvesség, úgy legyünk mi is nyitottak Istenre, az Ő szavára. Hadd járja át a szívünket! 
  • A nedvesség kicsíráztatja a magokat. Növekedésnek indulnak. Mit gondolunk Józsefről és arról, amit vállalt? Mit gondolunk az asszonyokról? Amit tettek, az annak a következménye volt, hogy szerették Jézust. 
  • Végül elkezd növekedni a zöldülő szár. Látszik-e rajtunk, ha tanultunk Jézustól (szüleinktől) valamit? Miben nyilvánul ez meg? Mit tanultál utoljára és kitől? 
  • Ne feledkezzünk meg róla, hogy ahogy a magok sem, úgy az emberek sem egy tempóban növekednek. Nem túrhatjuk át a földet, hogy megnézzük a magocskáink jelen állapotát. Legyünk egymáshoz is türelmesek! 




2020. április 10., péntek

6. nap: Nagypéntek

Jézust a Gecsemáné-kertből a nagytanács elé vitték, akik ártatlanul elítélték őt. Ezután csúnyán kigúnyolták, tövisből font koszorút nyomtak a fejére, ha már király, viseljen koszorút, mondták. A városon kívül hajtották végre rajta az ítéletet, ami halálbüntetés volt. Mikor Jézus meghalt, több órára nagy sötétség borította be a Földet. Az egyik katona, látva az eseményeket, ezt mondta: "Valóban Isten fia volt." 
Később a barátai levehették testét a keresztről, és elhelyezték a sziklasírban. Ez a nap egy nagyon szomorú nap volt. (Máté 26-27)

Keressünk kisebb gallyakat és fonal/spárga/cérna segítségével készítsünk három keresztet, amiket a dombra szúrhatunk. Jézus mellett még két gonosztevőt is kivégeztek aznap.  Az egyik elítélt a néppel értett egyet, azt gondolta, hogy Jézus csak egy csaló, aki sokat gondol magáról. Ennek a gonosztevőnek sajnos nem maradt reménye. A másikuk felismerte, hogy ki Jézus, ő a Biblia szerint már aznap együtt ünnepelt Vele a mennyben.

Jézussal nagyon igazságtalanul bántak aznap. Nem csinált semmi rosszat, mégis elítélték. Érezted már úgy, hogy igazságtalan volt veled valaki? Mit teszel ilyenkor? Bátorítalak, hogy öntsd ki a szíved Istennek akkor is, ha rossz dolog ér; és akkor is, amikor örömöd van. Ezután könnyebb helyesen cselekedni, megbeszélni a történteket, ha arra van szükség. 


2020. április 9., csütörtök

5. nap: Vacsorázz Jézussal!

Olvassuk el a mai történetet, amit a Bibliából másoltam ide (Lukács 22: 7-20): 
Eljött a kovásztalan kenyerek napja, amelyen fel kell áldozni a pászkabárányt. Jézus azt mondta Péternek és Jánosnak: „Menjetek, és készítsétek el nekünk a pászkavacsorát, hogy együtt megehessük!” Ők megkérdezték: „Hol akarod, hogy elkészítsük?” Jézus így válaszolt: „Ahogy beértek a városba, találkozni fogtok egy férfival, aki egy korsó vizet visz. Kövessétek, ahová megy, és mondjátok a ház gazdájának: »A Mester kérdezi, hol van az a vendégszoba, ahol megünnepelheti a pászkavacsorát tanítványaival.« Ekkor ő mutat nektek egy nagy, berendezett szobát az emeleten. Ott készítsétek el!” A tanítványok elmentek, és elkészítették a pászkavacsorát. Mindent úgy találtak, ahogy Jézus mondta.
Amikor eljött az ideje, Jézus asztalhoz telepedett apostolaival együtt. Ezt mondta nekik: „Mennyire kívántam, hogy a pászkavacsorát veletek együtt ehessem, még a szenvedéseim előtt! Mert mondom nektek: egészen addig nem fogok pászkavacsorát enni, amíg majd beteljesedik Isten Királyságában.”
Azután kezébe vett egy pohár bort, hálát adott Istennek, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindannyian! Mert mondom nektek: mostantól fogva nem iszom a szőlő terméséből, egészen addig, amíg el nem jön Isten Királysága.” Azután Jézus kenyeret vett a kezébe, hálát adott Istennek, darabokra törte a kenyeret, szétosztotta tanítványai között, miközben ezt mondta: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ti is ugyanezt tegyétek, és így emlékezzetek rám!” Ugyanígy, a vacsora végén kezébe vett egy pohár bort, és ezt mondta: „Ez a pohár bor az új szövetséget jelenti, amely akkor lép életbe, amikor véremet, vagyis életemet értetek adom.” (EFO) 

Azt olvastuk, hogy Jézus és a tanítványai együtt vacsoráztak Jeruzsálemben. Kovásztalan kenyeret ettek. Képzeljük el, hogy mi is részt veszünk ezen az ünnepi vacsorán, készítsük el együtt  az ételeket, amiket ők fogyasztottak a pászka vacsorán. Az utolsó vacsorát, másképp széder vacsorának is hívhatjuk. Az volt a szokás, hogy egy nagy szédertálat készítettek, és mindenki ebből mártogatott. 

A szédertálon mindennek jelentése van. A zsidó emberek visszaemlékeztek arra, hogy milyen csodákat éltek át a Jó Istennel. Lássuk csak, mi került erre a tálra: 
  • macesz = 3 kovásztalan kenyér: De miért kovásztalan? Biztosan többen készítetek mostanában otthon saját kenyeret kovásszal. A kovász nevelése bizony nagy figyelmet és hosszabb időt kíván. Ha kész a kovász akkor is egy kenyér elkészítése az első lépéstől a sütőbe betevésig minimum 8 órát vesz igénybe. Ez igencsak hosszú idő! Hogy visszatérjek a kérdéshez, a kovásztalan kenyér arra emlékezteti a zsidókat, hogy volt egy nap, mikor nagyon sietniük kellett. Nem volt idejük hagyományos kenyeret sütniük a hosszú útra. Mikor Isten kivezette őket Egyiptomból, ahol rabszolga sorban sínylődtek, gyorsan kellett kivonulniuk az országból. Abban az időben csak kovásztalan kenyeret ettek. 
  • kárpász: zöldség (1 fej hagyma vagy főtt krumpli vagy retek) A krumplit aközben ették meg, míg a családfő felolvasta az Egyiptomból való kiszabadulás történetét. 
  • chárószet= reszelt dió és alma keveréke, esetleg kis fahéjjal meghintve: Ennek a színe az egyiptomi téglák színére emlékeztette a zsidókat, ugyanis rabszolgaként ők készítették ezeket. 
  • maror és charezet= fejes saláta, reszelt torma sós vízbe mártva: Ez jelképezte az egyiptomi nyomorúságot, a sok könnycseppet, amit rabszolgaként hullattak. Mikor ezt fogyasztották eszükbe jutott a keserűség, amiben részük volt. 
  • beitzah=főtt tojás: Arra az áldozatra emlékezteti a zsidókat, melyet a családok akkor vihettek Isten elé, mikor a szentély még állt. 
  • zeroah= sült bárányhús: Az áldozati bárány jutott eszükbe erről a fogásról. A papok mutattak be áldozatot az emberek bűneinek kiengeszteléséért. Ki kellett ontani egy hibátlan, gyönyörű állat vérét ahhoz, hogy a bűnös embernek megbocsájtsák a bűneit. A zsidó családok a húst nem ették - eszik meg, hisz ők még ma is várják a Messiás eljövetelét. Ma már gondolhatunk arra, hogy maga Jézus volt az áldozati bárány.
  • Az ételek mellé bort fogyasztottak, ez az áldozati bárány kiontott vérét jelképezte. A keresztyén gyülekezetekben időről - időre úrvacsorázni szoktunk. Ennek nagyon fontos jelképe a bor, ami Jézus értünk kiontott vérére emlékeztet minket. 
Kovásztalan kenyér recept: 
Hozzávalók: 60 dkg  liszt, két csipet só, egy csipet szódabikarbóna, kb. 4 dl víz
A hozzávalókat összegyúrom, 7-8 részre osztom. Az első kis cipót kinyújtom, villával megszurkálom és serpenyőben kevés olajon kisütöm. Így járok el a többi cipóval is. 
Öltözzünk korhű ruhákba, ezzel is különlegesebbé tehetjük a széder vacsorát. 



2020. április 8., szerda

4. nap: A nagy kő

Sétáljunk egyet a friss levegőn! Séta közben gyűjtsünk annyi követ, ahányan vagyunk a családban. Ne feledkezzünk meg a nagyszülőkről sem! Az egyik kő legyen (jóval) nagyobb, mint a többi. 

Jézus folytatta az ünneplést a tanítványaival. Együtt vacsoráztak, imádkoztak a kedvenc kertjükben, a Gecsemáné - kertben. Ekkor fordultak rosszra a dolgok. Jézust az egyik tanítványa, Júdás elárulta a farizeusoknak és katonáknak. Ők elvezették Jézust, és elítélték, pedig nem is csinált semmi rosszat. Sőt, csak jót tett az emberekkel. A farizeusok mégis ellene tudták fordítani a népet, és az akkori idők legkegyetlenebb büntetésével sújtották, amibe belehalt. A barátai egy sziklasírba temették, hatalmas kővel zárták le a sír bejáratát. A farizeusok pedig őröket állítottak a kő mellé, nehogy valaki elhengeríthesse azt. Így telt el a szombati nap. Vasárnap reggel a két Mária és Salomé, Jézus közeli barátai igyekeztek a sírhoz, hogy finom illatú fűszerekkel, kenettel balzsamozzák be a testet. Menet közben azon tanakodtak, hogy vajon ki fog nekik segíteni a sírt lezáró hatalmas kő elhengerítésében. Ők erre képtelenek lettek volna! De mikor odaértek, csodát láttak! A kő már nem takarta el a bejáratot! Nem értették mi történhetett. Amikor beléptek, egy fehér ruhába öltözött ifjút pillantottak meg, aki ezt mondta: "Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincs itt."  (Márk 16: 1-13) 

A történet elolvasása után adjunk egy követ mindenki kezébe. 
A hatalmas nagy kő akadály volt a sír előtt. Az asszonyok maguktól nem is tudták volna megszüntetni az akadályt, de kaptak segítséget. A mi életünkben is vannak akadályok, amik elválasztanak a céljainktól, amik megnehezítik a dolgunkat. Ilyen akadály például a mostani járvány is, hisz nehezebb itthonról tanulni, mint az iskolában, a többiekkel elvégezni a feladatainkat. Oda kell figyelnünk arra is, hogy maszkot viseljünk, ha boltba megyünk. Olyan akadályok is vannak, amik Istentől választanak el bennünket. Ezek lehetnek szokások, félelem, aggódás vagy, ha túlságosan sokat adunk mások véleményére stb. De a legnagyobb gond, ami elválaszt Istentől, az a bűn. Erről már beszéltünk pár napja, lapozzatok vissza nyugodtan a fekete - fehér képhez. A jó hír, hogy Jézus minden akadályt képes legyőzni! 


Most van itt az ideje, hogy letegyük a köveket a kertbe. Kérlek, mondj egy akadályt, amit te akadályként élsz meg, ami nehéz neked. Csak ezután tedd le a kezedben levő követ. 
A történet azt mondja, hogy "a kő el van hengerítve, pedig roppant nagy volt." Tegyük le a sír szájába a nagyobb követ. Ezt a követ majd csak húsvétkor fogjuk elhengeríteni, mikor Jézus feltámadására emlékezünk. Ne felejtsük el, Jézus minden kis és nagy akadályt le tud győzni! 
Zárhatjuk imádsággal a mai kalendáriumi napot. Kérjük, hogy a felsorolt akadályoktól szabadítson meg a jó Atya, és adjon nekünk tiszta szívet! 

2020. április 7., kedd

3. nap: A fügefáról

Mai feladat: öntözzük meg a tegnap elvetett fűmagot.
Ezután minden nap meg kell locsolnunk a földet. Gyerekek, ez jusson nektek eszetekbe! Legyen a ti dolgotok a locsolás. 

Miért kell meglocsolni a füvet? A fűnek szüksége van a vízre ahhoz, hogy növekedni tudjon. Szüksége van a tápanyagban dús földre, meleg levegőre és éltető vízre. Ha ezeket biztosítjuk számára, csak akkor tud növekedni. 

A történetünkben Jézus a nagy virágvasárnapi ünnepség után kiment a városból, és már jó messziről megpillantott egy zöldellő gyümölcsfát. Mivel nagyon éhes volt, biztos összefutott a nyál a szájában, hogy finom fügével táplálhatja a testét. De mikor odaértek, mit gondoltok, talált gyümölcsöt a fán? Hááát, nem talált. Csak levelek voltak a fán. (Márk 11:12-14) 

Emlékeztek, hogy mire van szüksége a növényeknek? A fügefának is ezekre volt szüksége. Ha a növények nem kapják meg a földet és vizet, akkor elszáradnak, elpusztulnak. 
Mi táplál téged? Mi a kedvenc gyümölcsöd, zöldséged? És a lelked mi táplálja? 

Tipp a szülőknek: 
Szülőként a mi felelősségünk, hogy gyermekeink testi és lelki fejlődését elősegítsük. A legjobbat szeretnénk nekik adni, ezért sokkal gyakrabban kínáljuk őket gyümölccsel, zöldséggel, mint édességekkel. Ugyanilyen nagy gonddal vigyázzunk a lelkükre is! Tartsuk számon, hogy mit vesznek magukhoz ebben a tekintetben. Olvassunk nekik sok mesét, vetítsünk diafilmet, énekeljünk együtt, játsszunk sokat a szabad levegőn, társasjátékozzunk! Válaszoljunk őszintén a kérdéseikre és ha lehet, mutassuk be nekik a szerető mennyei Atyát! Tapasztalják meg feltétel nélküli szeretetünket, hogy ők is növekedhessenek, fejlődhessenek, virágozhassanak és később jó gyümölcsöket hozzanak majd felnőttként. Ennek az alapjait most vetjük el. És mindeközben nem feledkezhetünk meg a saját lelkünk táplálásáról sem, hiszen adni csak az tud, akinek van miből.



2020. április 6., hétfő

2. nap: A tápanyag

Tegnap előkészítettük a kiskertet arra, hogy ma teleszórhassuk a földet fűmaggal. Gazdagon vessük be fűvel a földet, majd óvatosan takarjuk be a magokat friss virágfölddel. Kevés vízzel meg is locsolhatjuk, de vigyázzunk, nehogy kimossa a víz a magokat!

 

Ki volt Jézus és miért beszélünk róla húsvétkor? - merülhet fel a kérdés. Hisz könnyen belefeledkezünk a húsvéti sonka, torma és a nyuszi ízletes és varázslatos világába. De ez az ünnep nem csak a nyusziról és a tavaszi ébredésről szól. 

Ha van még nálatok bontatlan dió, vegyetek egyet elő és nézzétek meg jól! Ebben a kis termésben ott van minden. Ízletes csemege, bár nem könnyű hozzájutni. Törjétek fel bátran. Ha megfelelő földbe kerül, kicsírázik, szárba szökken, facsemetévé serdül és évtizedek múlva hatalmas, árnyat adó fává növekszik, ami sokszorosan megtermi ezt az egy kis diót, amit elfogyaszthatunk. A diónak is szüksége van megfelelő tápanyagra a növekedéshez és a fűnek is. Ezért ültettük tápláló virágföldbe. 

Többen a Biblia egyik versét a dióhoz hasonlítják. Azt szokták mondani, a Biblia dióhéjban. Ez pedig a János 3:16. 
Mert Isten annyira szerette az embereket, hogy odaadta az egyetlen Fiát értük! Azért tette ezt, hogy aki hisz a Fiában, annak ne kelljen végleg elpusztulnia, hanem örökké éljen.
Emiatt született meg karácsonykor kisbabaként az Isten fia. Azért, hogy felnőttként a halálával megmentsen bennünket. Azokat, akik elhisszük, hogy a rossz dolgok, amiket gondolunk, mondunk vagy teszünk (bűn) nem engednék, hogy a mennyei Atyával együtt lehessünk. Jézus halála volt a büntetés, amit mi érdemeltünk volna. Én biztos, hiszen felnőttként is jut eszembe rossz dolog sajnos. Pedig igyekszem jó lenni, de mégis becsúszik ez - az. Így megérdemelném a büntetést, de Jézus elszenvedte ezt helyettem. Átvállalta.  Azért mert ennyire fontos vagyok neki, mert ennyire szeret. Jézus halálára emlékezünk nagypénteken. De nem maradt halott, fantasztikus esemény történt húsvét vasárnapján! Erről pár nap múlva olvashattok majd. ;) 


2020. április 5., vasárnap

1. nap: Virágvasárnap

Mielőtt belekezdünk a közös alkotásba, játsszunk egy kicsit! Változzunk csacsivá! Vegyük a hátunkra gyermekeinket és szamaragoljunk keresztül - kasul a szobán. Fontos szerepe lesz a szamárnak a mai történetben, figyeljetek csak!

Hadd meséljem el nektek Virágvasárnap különleges történetét. Elolvashatjátok a Bibliában (Márk 11:1-11) is, ami igaz történetek gyűjteménye. A főszereplőnk Jézus, az ő születésére emlékeztünk karácsonykor. Mostanra jól megnőtt, felnőtt férfi lett belőle, akire sokan felfigyeltek. Voltak, akik szerették, mert ingyen, szeretetből meggyógyította a betegeket. Olyan dolgokról beszélt, amikről korábban még nem hallhattak az emberek mástól. De voltak olyanok is, akik féltékenyek voltak rá, nem szerették. Ők voltak a farizeusok, a zsidó papok. 

Már abban az időben is ünnepelték húsvét ünnepét, csak páska ünnepnek hívták. Ekkor minden zsidó ember elutazott a fővárosba, Jeruzsálembe. Jézus is így tett. Mielőtt bement volna a városba megkérte a barátait, a tanítványokat, hogy hozzanak neki egy szamárcsikót. Ők így is tettek. Nem kellett megvásárolniuk a szamarat, vagy veszekedniük a gazdájával. Egyszerűen annyit mondtak: Az Úrnak van szüksége rá. És már övék is volt a jószág. 

Jézus ráült a szamárra, és elindultak a város felé. Ahogy az emberek észrevették őket, hatalmas ujjongásban törtek ki! Azt kiabálták: "Hozsánna, áldott aki az Úr nevében jön!" Gyorsan pálmaágakat szakítottak le a közeli fákról, és azt lengették a jövendőbeli király előtt. Annyira meg akarták tisztelni Jézust, hogy még a felsőruháikat is levették, és a szamár patái elé terítették a homokos földre. És csak örültek és ünnepelték Jézust! Hatalmas ünnep lehetett!

Mi is egy ünnepre készülünk most, nemsokára itt a húsvét. Azt ígértem nektek, hogy egy csodálatos asztali dísz mellett költhetitek el a húsvéti finom falatokat. Kezdjünk hozzá az elkészítéséhez, de előtte nézzünk ki az ablakon.
Mit láttok?
A mi konyha ablakunk a kertre néz. Már elöl vannak a kerti játékok, hiszen sok időt töltünk a szabadban. Végre eljött a gyönyörű, igazi tavasz! Nyílnak a virágok, a Nap felmelegíti a levegőt. Itt a magvetés, palántázás ideje. Vajon mitől éled újra a természet minden évben? Hiszem, hogy Isten teremtette a világba ezt a különleges rendet, a természet körforgását. A szeretetét láthatjuk ebben a kreatívan megalkotott, sokszínű, csodálatos világban, amiben élünk.

Próbáljuk ki, hogy működik mindez a gyakorlatban!
- Vegyük elő a lapos tálat és az edényt. Tisztítsuk le őket, ha szükséges, majd fektessük bele az edényt a tálcába. Ügyes apukák akár félbe is vághatják valahogy az edényt, hogy könnyebben megálljon. De figyeljünk arra, hogy ne maradjon éles felület rajta ezután!
- Ezután szórjuk meg virágfölddel. Ma még magot nem hintünk bele, de gondos előkészítés szükséges ahhoz, hogy holnap ezt a lépést is megtehessük. Alakítsuk ki úgy a kert alapját, hogy stabilan álljon. A föld fogja megtartani az edényt.


Ahogy mi most előkészítettük a "terepet" a fűmag vetéséhez, ugyanúgy gondoskodott Jézus már jó előre a szamárcsikóról, amire ráülhetett, mikor bevonult Jeruzsálembe. A tanítványainak nem kellett magyarázkodni a szamár gazdáinak, elhozhatták az állatot minden gond nélkül.
Jézus ma is pontosan ismeri a szükségeinket.
Mi az, amink már van? Miért lehetünk ma hálásak? Mi az, amit szeretnénk, amire szükségünk van? Elmondhatjuk szükségleteinket, vágyainkat a jó Atyának és természetesen az örömeinket is. Ő ma is élő Isten. Szólítsuk meg bátran a világ teremtőjét, aki az életet adja. Ő szeret minket, és örömmel gondoskodik rólunk.


2020. március 30., hétfő

húsvéti kalendárium 2020.

Egy különleges sorozat első bejegyzését olvashatjátok most. Amolyan beharangozót. Javában készülnék a nagyszombati családi sétára a húsvéti történet nyomában, amit a faluban szoktunk rendezni.  De közbeszólt a vírus, így itthon maradunk. Virtuális sétára hívlak titeket, kézzelfogható feladatokkal. :) 

Virágvasárnaptól kezdve (április 5.) minden nap osztok meg ezen a felületen egy kis feladatot, amit a család együtt élvezhet.  Ehhez kapcsolódóan pedig napról - napra egyre jobban beleáshatjuk magunkat a húsvéti történet izgalmas eseményeibe. Mire eljön az ünnep, ünneplőbe öltöztethetjük a szívünk és egy mutatós asztaldíszt készíthetünk együtt. 

Mire lesz szükség? 
- 10 napos kitartásra 
- egy megtisztított edényre
- egy nagyobb lapos tálra, tálcára 
- fűmagra 
- virágföldre 
- gyerek és/vagy "felnőtt" Bibliára 

Ami még ezenkívül szükséges, azt majd naponként írni fogom. Kérlek, hogy együtt haladjunk. Fontos, hogy lépésenként készítsük el a húsvétra hangoló dekorációt. Azért megmutatom nektek, hogy lássátok, mi a cél. Várlak titeket szeretettel vasárnap, akkor kezdődik a húsvéti családi kaland! 

Az ötletet és a bőséges forrásanyagot köszönöm Budai Evódiának (nonekszulettem.blogspot.com) <3 

2020. március 21., szombat

Tűzoltó autó

Tegnap délelőtt Nelli a diófára mászva kiáltotta el magát: Tűz van! Tényleg hatalmas füst szállt fel a közelben, de azért biztos, ami biztos, nem hívtuk rögtön a tűzoltókat. Először megnéztük mi a helyzet valójában. Csak az "x." szomszéd égette a zöld hulladékot. Hazafelé battyogva Matyi megjegyezte, hogy milyen kár, hogy most nem láttunk tűzoltóautót! 

Aztán folytatódott a napunk írás gyakorlással, ebéddel, délutáni alvással, kertben időzéssel és estefelé, mikor már el is feledkeztünk a délelőtti esetről, egyszer csak Zsolti jellegzetes autó hangját vélte hallani. Gyorsan kiment a gyerekekkel a ház elé, és láss csodát! Épp egy tűzoltó autó kanyarodott felénk! Aki tudja milyen nehezen megközelíthető helyen lakunk ugyanúgy elámul ezen, mint ahogy mi tettük. Hisz sehol a környéken nem volt tűz! A tűzoltó autó csak jött, villogott és integetett a gyerekeknek, és ment is. Nelli boldogan konstatálta, hogy "mégis láttunk ma tűzoltó autót!"



Ez is megerősítette bennem, hogy Isten, aki azt ígérte, hogy még a hajunk számát is számon tartja, valóban meg is teszi. Nincsenek véletlenek. Ilyen kedves az Isten, hogy boldogan okoz örömöt egy négy éves kisfiúnak és testvéreinek. Mindenről tud és mindenben mellettünk van. Persze előny, ha már régebbről ismerjük, de bármikor "be lehet csatlakozni" Isten nagy családjába. Nem azt mondom, hogy mi keresztyének nem leszünk betegek a koronavírustól. Sőt. De azt mindenképpen fontosnak tartom leírni, hogy nem leszünk abban a helyzetben sem egyedül. Engem nagyon bátorít, hogy a Mindenség Teremtője és Ura mellettem van és gondot visel rám. Semmi sem történhet velem az Ő tudta nélkül. Ez jó, mert Benne bízom. 

„Ugye, öt verebet adnak két fillérért: mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten. Nektek pedig még a hajatok szálai is mind meg vannak számlálva. Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!”  Lukács 12:6