Újra megfordultam párszor az utóbbi időben a Főiskola könyvtárában. Ennek oka, hogy be kellett fejeznem a mesterképzésre írandó szakdolgozatomat. Örömmel jelentem, hogy ez sikerült is. Zsoltinak köszönhetem a gyönyörű ábrákat, amivel szemléltettem a munkám. Visszatérve a könyvtárhoz... Állok a pultnál, hogy kifizessem a nyomtatás árát, elmondom a nevem, szokásomhoz híven.
Erre a könyvtáros bácsi megszólal:
- A nevét azt tudom.
- Tényleg?
- Sőt, még azt is tudom, hogy korábban Pető Annának hívták!
Leesett az állam! Hiába, már hat év telt el azóta, mióta beiratkoztam a könyvtárba, de azért azt nem gondoltam volna, hogy így megjegyeztek ott. Jólesett!
Újra vége a februárnak. Ebben a hónapban mindig meg szoktam emlékezni arról, hogy anno, két éve február közepén kezdtem el írni ezt a blogot. Azok az első bejegyzések még ma is gyakran látogatottak! :) És hogy miért írom még mindig? Jó néha dátum szerint is visszaolvasni, hogy mik történtek velünk és egyszerű ezen a módon hírt adni magunkról a távol élő szeretteinknek. Szóval, még folytatom egy darabig!
 |
| első tavaszi sétánk idén |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése