Bálint-napi vacsora 2019.

Pénteken abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy Zsoltival házigazdái lehettünk a már hagyományosnak mondható Bálint - napi vacsorának a közösségünkben. Izgalmas kaland volt, hiszen nem vagyunk gyakorlottak ebben a szerepben, mégis jó volt megtapasztalni, hogy számunkra és mások számára is örömöt okozott az ünnepi este. 

Idén a házasság hete rendezvénysorozat témája: randevú egy életen át. Hű, van tapasztalatunk ebben! Mikor összeházasodtunk és mézes éveinket töltöttük - az első 5 gyerek nélküli évet így tartjuk számon - sosem értettük, hogy miért hangsúlyozza annyira a lelkipásztorunk, hogy randizzatok! Mindig ez volt a házi feladat a házas közösségi alkalmak után. Az egész életünket egy nagy randinak éltük meg akkor. Aztán megszületett az első gyerekünk és kapisgálni kezdtük, hogy miről beszélt Gyuri és Anikó, és miért kulcsfontosságú a randevúzás. Csak a másikra odafigyelve, teljes figyelmemet neki szentelve maradhat meg a bensőséges kapcsolat közöttünk. Ha tudja és érzi, hogy figyelek rá, ő a legjobb barátom. Nem a mozi + vacsora az igazi randi. Tökéletes helyszín lehet a nappali is, vagy az erdő egy nagy séta közben, csak tudjunk egymásra figyelve beszélgetni, megosztani magunkat egymással. Akkor kell igazán időt szakítani erre, mikor technikailag a legnehezebb kivitelezni azt, hogy pár órára kiszakadjunk a mókuskerékből, a (kis)gyerekes mindennapokból. 

A meghívott, vendég házaspár Révész Lajos és Szilvi voltak. Arról beszéltek, hogyan határozták el, hitből, hogy össze fognak házasodni. Hogyan vállalták a gyermekeiket, hogyan éltek Mongóliában, hogy kapcsolódnak egymáshoz a mindennapokban, hogyan szereti őket Isten személyre szóló szeretetével. Olyan jó volt hallgatni, hogy Isten valóság az életükben! Nem könnyű ez a kalandos élet, de Isten minden helyzetükben ott van! Azt hiszem, ez a lényeg. A mi házasságunkban is Ő a közös alap ez persze nem azt jelenti, hogy emberileg ne tudnánk elrontani... de törekszünk arra, hogy Isten legyen az első az életünkben, aztán a házastársunk és ezekkel a bástyákkal reményteljesen tekintünk a jövőbe. És randizunk, amikor csak tudunk. 

Egy ige különösen megérintett Szilviék történetéből:

"Mert az ÚR szemei áttekintik az egész földet, és ő megmutatja erejét azoknak, akik tiszta szívvel az övéi." 

II Krónikák 16:9  

10. hálaadag

Pénteken részt vettünk Diti és Nátán esküvőjén. Megragadó volt újra hallani a házassági eskü szövegét. Benne is vagyunk a témában az egy héttel ezelőtti házassági évfordulónk kapcsán. Emiatt is jó volt ott lenni, mérlegre tenni az elkötelezettségem és lelkesedésem férjem iránt. Nagy dolog kimondani azt, hogy "vele megelégszem". És ez nem azt jelenti, hogy "jól van, ha nincs ló, jó a...". Inkább olyasmi, hogy elégedett vagyok amiért a férjem mellett élhetem az életem. Ő minden szempontból elég nekem. És ez így is van. 

árnyékában 

"Mint almafa az erdő fái közt, olyan szerelmesem a legények közt. Árnyékában vágyom ülni, gyümölcse édes ínyemnek." 

Énekek éneke 2:3 

Az eskü szövege: 

Én… esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy …-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt / Szeretetből megyek hozzá Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője / segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen. 

11. házassági évforduló (9. hálaadag)

11 éve, hogy Zsoltival szövetséget kötöttünk erre az életre. Beszélgettünk róla, hogy mikre emlékszünk az esküvőnkből, milyen élményeink voltak eddig. Mondhatom, hogy nagyon szeretek a felesége lenni. És ma is hozzá mennék, ha most kérné meg a kezem.

2007. 08. 04. 

Az első 5 nászutas évünk után a gyerekek érkezésével gondjaink is megszaporodtak. Itt csak arra gondolok, hogy nehezebbé vált randi időt találni, fáradtan is a másikat választani az alvás helyett. Nem maradt felesleges energiánk, mint a gyerekek előtt, így gondosan félre kell tennünk a másiknak magunkból. Hiszen a házasságunk csak így maradhat erős, ha ápoljuk. Már nem vágyom vissza a nászutas, gondtalan évekbe. Szeretem, hogy megharcolunk egymásért és a házasságunk kipróbált szövetség. Egymás mellett döntéseink jutalma. Nem könnyű sokszor, mégis az egyik legjobb dolog a világon, ha házasságban élhet az ember. 

A 11. forduló ünnepléseként megkerültük a Velencei-tavat a gyerekekkel együtt. Nagy kaland volt! Nelli és Matyi váltogatták, hol az utánfutóban, hol a gyerektandemen ültek, de nagyon élvezték. Mi is. Jó volt újra biciklizni, szelni a kilométereket, beszélgetni néha, csendben lenni, hallgatni a gyerekek karattyolását, örülni annak, ahogy szurkolnak nekünk a minket leelőzők és gyalogosok. Együtt lenni.

2018. 08. 04. 

8. hálaadag

Ezen a jeles napon, mikor sógoromat újra vasemberré avatták (GRATULÁLUNK itt is!), magam is rekordot döntöttem. Ebben a hónapban 22 km-ert futottam. Ez öttel több, mint az előző két hónapban. És a futóidő is javul szépen. Ma meg pláne javult! Évek óta először futottunk Zsoltival kettesben és lám csak, fél km/h teljesítményjavulást hozott ez a közös futókaland. Mert ilyen sokat jelent, hogy mellettem van. Minden szinten ilyen sokat jelent ;) 

4 közös km után

"Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. ... Mély álmot bocsátott azért az ÚRisten az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az ÚRisten, és odavitte az emberhez. Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté." 1. Mózes 2: 18 - 24 

A kezdet kezdete

Múlt héten volt a házasság hete, így ez is apropója annak, hogy elmeséljem, hogyan is találtunk egymásra a férjemmel. Meglepő, hogy ennek nincs még itt írásos nyoma. Most pótolom ezt a hiányt. 

Kamaszként annak idején gondoltam egyet, és azt mondtam Istennek, hogy ezt a fiú - kérdést szeretném egyedül kezelni. Köszönöm, hogy mindig ott van mellettem, vigyáz rám, de ebben a kérdésben magam szeretnék dönteni. Nem akartam én mindenáron barátot, de azért örültem volna egynek. 16 éves voltam ekkor. Mivel több (2) nagy csapat részese is voltam, ezért voltak baráti kapcsolataim fiúkkal. Valakivel mélyebb, valakivel kevésbé. Volt olyan srác akivel nagyon élveztem, hogy moziba, színházba lehet menni. És volt olyan, akivel remekül tudtunk beszélgetni a "nagy" korkülönbség ellenére is. És volt egy, aki mindig meghallgatott. Így ment ez hetekig, és én nagyon élveztem, hogy a tanulás és házimunka mellett mindig volt valamit csinálni, soha nem unatkoztam és imponált is ez a sok jó kapcsolat. 

Pár hét után viszont éreztem, hogy ez nem lesz rendben. Több vasat tartani a tűzben nem jó dolog. Megszólalt a lelkiismeretem és onnantól kezdve már nem élveztem ezt a kitüntetett helyzetet, sőt... 

Bocsánatot kértem az én türelmes Istenemtől, hogy kizártam Őt ebből a fontos kérdésből és megkértem, hogy segítsen ki a slamasztikából amibe igen jól belekevertem saját magamat. 

- Legyen A?

- Legyen B? 

- Egyik sem? 

- Azt tudtam, hogy olyan, hogy "Mindkettő" nem létezik. :) 

Ez az imádság után engem lepett meg legjobban, mikor pár óra múlva várt egy e-mail a "beszélgetőstől". Amit írt benne, írhatnám, hogy meglepett. De nem lepett meg, hiszen pont ezt kérdeztem Istentől. Hálás voltam, hogy ilyen hamar és ilyen egyértelműen jött a válasz. A levélben az állt, hogy ugyan a "beszélgetős" akár még évekig kész lett volna nem megemlíteni, de mégis arra érez sürgetést, hogy megtegye;úgy tudja, én leszek a felesége. És kezdjek ezzel az információval azt, amit akarok. :) :) :) Akkor csordultig telt a szívem hálával, hogy ilyen kegyelmes az Isten, azt hiszem, hogy Belé lettem szerelmes, ha írhatom ezt így. Aztán pár héttel később találkoztunk "beszélgetőssel" is, sokat beszélgettünk, barátkoztunk. Aztán 4 év múlva eljegyzett, az akkori elhatározásunk alapján. Rá másfél évre pedig összeházasodtunk. 19,5 éves voltam a házasságkötésünk napján. Ma is így csinálnám. Mai fejjel kapásból őt választanám, már én is látom amit akkor csak Isten látott, hogy ő illik hozzám, ő az én másik felem. Vele vagyok egész. 

2007. 08. 04. 

szülinapra

Isten éltessen kedves Férjem a születésnapodon, és még sokáig - sokáig! Szeretek a feleséged lenni. :)  Várom a következő évünk milyen jó meglepetéseket, örömöket tartogat, hiszen az eddigiek olyan jók és különlegesek voltak! 

Nagy nehezen találtam egy képet, amin csak mi vagyunk (majdnem).. az aprónép nélkül. Ez is még mai ajándék, fogadd szeretettel, hiszen a legnagyobb szeretettel adom. <3 

10. házassági évforduló

Újabb ünnepelni-valónk akadt tegnap. Mióta gyerekeink vannak, megszaporodtak a nyári ünnepeink, azelőtt "csak" a házassági évfordulónk esett nyárra. Idén azt hittem, hogy nem is kívánok majd tortát enni, de kívántam ;) Pedig mind megettük a finom vacsoránk is: 

ünnepi vacsi 1.

ünnepi vacsi 2. 

Anyuék vállalták a gyerekeket, így több, mint négy órás kimenőt kaptunk tegnap este! Mivel a szüleink messze laknak, ezért már önmagában ez ünnepnek számított. Micsoda élvezet volt nyugodtan végighallgatni egymást anélkül, hogy valaki(k) folyton a szavunkba vágnának. Ki is használtuk az időt és beszélgettünk egy jót. Jól esett visszaemlékezni az elmúlt évtizedünkre! Olyan gyorsan elszaladt, főként az utolsó négy év. Jól esett elmerengeni együtt a kis Harmadikról, örülök, hogy sikerült így öt héttel a szülés előtt! :) Persze a többiekről is szó esett, a házról, tervezett nyaralásról a távoli jövőben és még sok - sok mindenről. Tíz éve ilyenkor bepréselődtünk a kisPolskiba és nagy izgalommal kezdtük meg nászutunk Balatonfüreden. Ma nagy izgalommal kezdjük következő közös évtizedünk, kíváncsiak vagyunk mi mindent tartogat még nekünk a jó Isten, aki eddig is nagy támaszunk és összetartó erőnk volt! 

apró kedvesség a kánikulában

Hadd mutassam meg az esküvői meghívónkon szereplő idézetet, ami nagyon aktuális még ma is: 

"Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást!" 

János 13:34 

10 éves házasok, majdnem kettesben :) 

szülinapi ráadás

"De szép vagy kedvesem, de szép vagy!
Szemeid galambok." (Énekek éneke 1,15)

Ha valamikor írhatok Anna blogjára, az talán pont ez a jeles nap, amikor az én drága feleségemnek születésnapja van. Ezt szántam a mai nap utolsó ajándéknak, és ha nem küldtél volna le a gyerekek ajándékait becsomagolni holnapra, még meg is előztelek volna a bejegyzésemmel. :)

Isten éltessen sokáig, remélem még a negyedénél sem vagyunk!

Érkezés

Ki látott már olyan scifit, ami nem csak izgalmas, de a története is eredeti és nehezen lehet benne hibát találni.. Amiben nem csak félelmetes, furcsa idegenek vannak, hanem értékes sorsok, amikből tanulhatunk?!

Hát én!
Randiztunk ma kedves férjemmel és a nem túl széles palettából az Érkezés című filmet választottuk, ami mindkettőnk számára pozitív csalódás volt. Meg kell mondjam, új kedvenc filmem lett ma délutántól, méghozzá ez. Olyan mélyen érintett intellektuális, érzelmi és szellemi szinten, mint film, már rég, ha volt egyáltalán ilyen..

Olyan kérdéseket feszeget, ami egy gyógypedagógusnak kincsesbánya, igaz, hogy csak gyakorlati oldalról figyelem és segítem elő a nyelvelsajátítás folyamatát. Mennyi, de mennyi érték jelenik meg a filmben! Nem akarom lelőni a poént, ezért óvatosan fogalmazok. De mélyen megerősödtem abban, hogy az Istentől kapott ajándékok valódi mivoltát akkor tudnánk igazán kibontani, megérezni, ha megvalósulna a keresztények között a Lélek egysége.

Személyesen pedig ezt a gondolatot viszem tovább a jövőben:
- Ha látnád az életed végét, akkor is így csinálnád?
- Igen, csak lehet, hogy jobban kifejezném az érzéseimet.

És mindehhez bátorítás az én kedves, engem személyre szabottan szerető Istenemtől:
" Ne fél, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr mindenben, amiben jársz." Józsué

9

Ma is fordul az év. Nyolcról kilencre váltunk a házas éveinket számolva. 

"Új parancsot adok nektek, szeressétek egymást." 

Ez a bibliai idézet volt az esküvői meghívónkban, azóta is aktuális az üzenete! Akkor azt üzente, hogy Isten is áldását adja a szövetségünkre, most pedig minden nap emlékeztet, hogy szeressem az én drága társamat. Így kilenc év után már nem rózsaszín szemüvegen keresztül nézem őt, de igyekszem nem is nagyítóval nézni, hanem csak éles, jól látó szemüveggel. Ami ugyan észreveszi a hibákat, hiszen mindenkiben vannak, ugyanakkor elég éles ahhoz, hogy ne csak a hibákat, hanem a számtalan jó tulajdonságot is lássa! Nem könnyű rátalálni ám egy ilyen szemüvegre, úgyhogy kincset ér! :) :) 

A teljesség igénye nélkül írok pár dolgot mi minden csuda dolgot látok vele: 

Egy felelősségteljes férfit, aki minden reggel megy és teszi a dolgát a munkahelyén, hogy a családja ne szűkölködjön semmiben. Egy fáradhatatlan munkásembert, aki kitartóan építi a házát, hogy a családjának legyen elég helye a mindennapi élet vitelére. Egy jópofa édesapát, aki szereti a gyermekeit és remekül tud játszani velük. Egy szerető férjet, aki hajlandó végighallgatni és elviselni akkor is, amikor nem vagyok éppen a legjobb passzban, aki orchideát hoz a névnapomra és drága kávékapszulát, hogy én se maradjak ki a kávé - élvezetből...

Egy szó, mint száz szeretem a férjem, és jó ha tudja ezt. :) 

2007. augusztus 4.

Kissé kibővültünk 2016 júniusára :) Hála! :)

"Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez és lesznek ketten egy testté."

Nem is olyan könnyű ez az "egy testség" mindig, de vitathatatlanul a legizgalmasabb, legdinamikusabb, legbensőségesebb kapcsolat a házasság. Hálás vagyok, hogy részem van benne és tanulhatom hogyan legyek "derék asszony".