"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2020. április 11., szombat

7 nap: Ott vagyunk már?

Mikor utaztunk együtt a családdal hosszabb úton? Ma már ez is különleges élménynek számít, nem igaz? Gondoljunk vissza, hogy mikor és ki zendített rá először a kocsiban: "Ott vagyunk már?" Az utazás is lehet türelem próba, főleg, ha nagyon kívánatos az úticél. A türelem nyugodt várakozást jelent.

Lássuk, hogyan folytatódik a húsvéti történet: 
"Volt ott egy József nevű jó és igaz ember, a Főtanács tagja. Ő nem értett egyet a tanács döntésével és azzal, amit tettek. A júdeai Arimátia városából származott. Várta Isten királyságának eljövetelét. Ez az ember elment Pilátushoz, és elkérte tőle Jézus testét. Levette a keresztről, és vászonba tekerte. Egy sziklába vágott sírba fektette, amelyben addig még senki sem volt eltemetve.  Péntek volt, közeledett a szombat napja. Az asszonyok, akik Galileától követték Jézust, most Józseffel mentek. Látták a sírt, és azt is, hogy hogyan helyezték bele Jézus testét. Azután hazamentek, és illatszereket és balzsamokat készítettek. A szombatot pedig pihenéssel töltötték a parancsolat szerint." Lukács 23: 50 - 57 (EFO) 

A fűmagok zöldülésének kivárása is türelem próba a javából! Minden nap locsoljuk a kertet, és azt lessük, hogy látunk-e már valamit a fekete földben. 


  • A magoknak először magukba kell szívniuk a nedvességet. Ugyan nem látjuk, de rendkívül fontos folyamat zajlik a föld alatt, elrejtve a szemünk elől. Ahogy a fűmagokat átjárja a nedvesség, úgy legyünk mi is nyitottak Istenre, az Ő szavára. Hadd járja át a szívünket! 
  • A nedvesség kicsíráztatja a magokat. Növekedésnek indulnak. Mit gondolunk Józsefről és arról, amit vállalt? Mit gondolunk az asszonyokról? Amit tettek, az annak a következménye volt, hogy szerették Jézust. 
  • Végül elkezd növekedni a zöldülő szár. Látszik-e rajtunk, ha tanultunk Jézustól (szüleinktől) valamit? Miben nyilvánul ez meg? Mit tanultál utoljára és kitől? 
  • Ne feledkezzünk meg róla, hogy ahogy a magok sem, úgy az emberek sem egy tempóban növekednek. Nem túrhatjuk át a földet, hogy megnézzük a magocskáink jelen állapotát. Legyünk egymáshoz is türelmesek! 




Nincsenek megjegyzések: