Abban a közel egy évben mióta Nelli velünk van (9 + 3 hónap) sok új dolgot tanulok. Az elmúlt hetekben ez a két "ismeret" foglalkoztat:
- Nelli abszolút tőlünk függ. Gyakorlatilag teljesen ki van szolgáltatva nekünk, még akkor is, ha minden szinten egyre ügyesebb. A múlt héten házi csoporton voltunk, és ahogy utaztunk hazafelé az ordító nudlival csapott belém a felismerés, hogy Jézus is volt csecsemő. Az Isten, mindenek ura vállalta, hogy minden kontrollt elveszít, és nem csak ember lesz, hanem csecsemő lesz. Megdöbbentő, hogy vállalta pl. azt, hogy más pelenkázza! (persze nem tudom, hogy Mária hogy csinálta ezt...) Ő is ugyanannyira ki volt szolgáltatva a szüleinek, mint Nelli nekünk! Megdöbbentő, hogy volt bátorsága ezt vállalni, és csak azért, hogy 33 év múlva kínok között meghaljon és feltámadjon. Igen, ettől függ a mi életünk, tudom, de megdöbbent, hogy olyannyira fontos vagyok Valakinek, hogy ezt megtette!
- "Isten ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom." Ma hajnalban, az éjszakai szoptatásnál jutott eszembe ez a gondolat, ahogy Nelliben gyönyörködtem. Nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki a jutalmat, talán csak azzal, hogy kértem - és ezért kaptam. Mindenesetre nagyon jólesik, hogy ilyen nagy jutalmat kaptam! És a hab a tortán, hogy én magam is jutalom vagyok a szüleim számára, kissé zavarbaejtő gondolat,de így van. Remélem, hogy még mindig így gondolják ;)
Milyen jó, hogy mindez minden emberre igaz!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése