"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2014. március 19., szerda

szabad délelőtt Apák napján

Ma baba - mama körre mentünk Nellivel, így Zsolti buszozni kényszerült. Elláttuk egy kis olvasnivalóval életének első apanapja alkalmából. Aztán mi is indultunk volna, ha Nelli el nem aludt volna, de elaludt, így öt perc híján majdnem elkéstünk, de aztán mégsem! Jó volt, sokan voltunk, elfáradtunk, jót beszélgettünk. Újra a szívemre helyeződött, hogy mi a két legfontosabb feladatom feleségként: imádkozzam a férjemért, családomért és az életemmel inspiráljam a férjem. Nem kis feladat! 

Távirányítós autóval játszik Apa és lánya
Indulás előtt, kapuzáráskor eszembe jutott, hogy  ellenőrizni kéne a villanypásztort, hogy biztosan ne kódorogjanak el házőrzőink más házát őrizni. Hát, nem ellenőriztem, persze lehet, hogy nem ezen múlt, de mikor hazaértünk a két kósza eb örömmel üdvözölt a kerítés külső oldalán. Kinyitottam a kocsiajtót, erre zsupsz, mindkettő beugrik az első ülésre, míg Nelli édesdeden durmolt hátul. Hát igen, hosszú időt szántunk rá, hogy megszeressék a kocsikázást a kutyák, mostanra sikerült is, mire már nem férnek be... Na mindegy, szépen kiszálltak végül, nagy türelmesen megvárták míg mindent bezárok, majd négyesben felballagtunk a kapuhoz és bejöttünk, ők ittak, én álmélkodtam, majd észrevettem, hogy kidőlt egy kapu a kerten belül, az volt a ludas a szökésben... A nap folyamán még egyszer elkószáltak az ebek, úgyhogy most itt pihenik a fáradalmakat házon belül, az előtérben... Ez azt jelenti, hogy mi középen ragadtunk, Nelli most itt durmol a földön... Elfáradtam... :) Azért, persze, jó napunk van! :) 
Portrék:
Huba
Nelli (8 és fél hó)
Derék diózik
De milyen kis jófejek ezek a kóbor ebek, hogy mindig együtt kelnek útra és sohasem kétfelé csatangolnak, hanem szépen, együtt csavarognak. Azért remélem, hogy egy macskát sem nyiffantottak ki mai szabad délelőttjük során..

Nincsenek megjegyzések: