Miért is volt nehéz az első pár hét Nelli érkezése után? Azért, mert bármennyire is örültünk ennek a gyönyörű kislánynak, bármennyire gyönyörködtünk benne és bármennyire vártuk, meg kellett birkóznunk azzal az időszakkal, amikor még nem voltak tapasztalatai és csak a reflexeire támaszkodott. Ez volt a sírós időszak, amit jól kiegészített a hasfájás ;) Talán mindez nem is lett volna akkora probléma, bár nem mondom azt, hogy nem volt iszonyú fárasztó, ha nem lett volna akkora nagy váltás az első gyerek idepottyanása. Mert bármennyire is lelassul és felkészül egy kismama az újszülöttel való nagy találkozásra, arra nem lehet felkészülni, hogy vannak napok amik másból sem állnak csak szoptatásból, és ezt teljesen konkrétan értem. Csak szoptatásból, jó, hogy lehet olvasni és aludni közben, de egy idő ez is unalmas. Szóval hihetetlen mértékben lassul le az ember élete, sokszor a napok vánszorognak, míg visszatekintve fénysebességgel repül az idő. Furcsa :) A 24 órás készenlétet is meg kell szokni, meg kell szokni, hogy ezután mindig ott van egy cuki kis harmadik is. Nekünk ez a megszokás az első 6 hetünket igénybe vette. A maratoni szoptatások igazán megerősítették Nelli felé való kötődésemet, most pedig, így átállva, már sokkal könnyebb az élet. De el kellett gyászolni a felelőtlen, azt csinálunk amit akarunk, és akkor amikor akarunk éveket. Nálunk így alakult, de hála Istennek, hogy ezt is megérhettük és már hárman vagyunk! Csodás, még akkor is, ha nehéz!
 |
| Nelli (4 hó) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése