Mégse bírom ki, hogy ne jegyezzek le egy konkrét üzenetet a hétvégi konferenciáról...
Lindának egyszer kifakadt egy férj: Hogy csókolhatnám meg a feleségemet, mikor a szája oly taszító! Nem tudom rávenni magam, hogy megcsókoljam azt a szájat, ami olyan sokat szid, bánt, panaszkodik, kritizál...
Mi, feleségek, olyan könnyen hajlamossá válunk a férjünk kritizálására, pedig a zsémbes asszony nem lehet a férje koronája! A nyelvünkről édes beszédeknek kellene szólni..férjünk felé, gyermekeink felé. De legfőképp a férjünk felé, akinek bátorítása elsődlegesen a mi felelősségünk. Micsoda feladat!
"Ínye csupa édesség, és rajta minden oly kívánatos. Ilyen a szerelmesem, ilyen a kedvesem, Jeruzsálem lányai!"
Énekek éneke 5:16
Bárcsak ilyen lennék én is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése