"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2012. november 9., péntek

máshol olvastam

Szilvi blogjában olvastam az előbb egy gondolatot az időről. Teljesen így van!

"Szédületes, ahogy az idő rohan velünk. Még jó, hogy csak egy ideig teheti. Eljön majd a pont, ahol - átlépve az örökkévalóságba - már elveszíti jelentőségét, merthogy abban a dimenzióban nem is létezik. Ezen az oldalon azonban uralni vágyja életünket, döntéseinket. Presszionál az oly fontosnak és nélkülözhetetlennek beállított hiábavalók ezrei felé. Máskor meg a múltba ringat, vagy a jövővel kecsegtet. Neki mindegy, csak ne élj a jelenben. Csak ne Élj a jelenben. Pár hete olvastam (szintén C.S.Lewis - pontatlanul idézem) "Istennél az idő nem létezik. Csak az örökkévalóság. Számára az emberi időből csak a jelen a fontos. A jelen: az örökkévalóság és az idő metszéspontja." A múlt, a jövő az ördög kedvenc területe. A múlt, amivel - ha rossz volt - örökre megkötözne, megkeserítene / ha jó volt - örök nosztalgiával elvonna a jelen lehetőségeitől. S a jövő, amely meg főleg kiismerhetetlen. S amelyre koncentrálva villámgyorsan épül fel az elmében az aggodalom, félelem vagy épp ábránd és illúzió. Ezért is mondja a Prédikátor 6:7:" Többet ér az, amit lát a szem, mint ami után sóvárog a lélek. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés."
Hiábavaló, hasztalan erőlködés.Vagy örökkévaló, maradandó létezés a mában."

Nincsenek megjegyzések: