tanulságok?!

Érdekes napom volt ma, amiben voltak igazán jó élmények és lelket megterhelők is. Utóbbiak kapcsán újra eszembe jutott, hogy milyen nehéz is igazán jó gyógypedagógusnak lenni. Diplomatikusnak, ugyanakkor empatikusnak lenni. Röviden, de világosan fogalmazni. Venni a visszajelzéseket, de nem magamra venni. A gyermekek valódi érdekeit képviselni saját családjuk előtt is. Ezek nem könnyű dolgok, de úgy érzem, hogy sikerrel vettem az akadályt. Próbálok a "kevésen hű lenni", és így a nap végén ezt hallom: "Jól van, jó és hű szolgám...!"

A jó élmények pedig: 

- Megtudtam, hogy milyen csoda szakközépiskola működik a Herendi Porcelán Manufaktúra mellett. A gyerekek kapnak "fizetést" és még ösztöndíjat is, ha jól tanulnak. Az iskola biztosítja a munkaruhájukat és a szükséges eszközöket. Kétágyas szállóban lakhatnak és a suli befejeztével dolgozhatnak a Porcelán Manufaktúrában. És mindennek tetejébe integrálnak hallássérült gyerekeket!

- Végighallgathattam egy fiatal hallássérült srác élménybeszámolóját. Ez fantasztikus élmény volt! Az az előadói stílus amiben beszélt!! Ha forradalomba hívott volna minket, mentünk volna... :) 

Három dolgot emelt ki:
1. Tudd, hogy milyen szakmát AKARSZ tanulni! 

2. Tanuld meg azt a szakmát! Kérdezz a tanáraidtól, készülj fel a lehető legjobban!
3. Tiszteld a szüleidet és a tanáraidat! 

Legyen így!