Csütörtök este, egyszer csak, hirtelen arra lettem figyelmes, hogy rosszul érzem magam. Fáj a gyomrom és nem tudok enni, egyáltalán semmit csinálni, mert rosszul vagyok. Éjszaka fokozódott a dolog, addig - addig, míg reggelre hőemelkedésem lett, ezért meglátogattuk az orvost. Azt mondta, hogy egy vírus kapott el, nemsokára jobban leszek, a lényeg, hogy ne legyen magas lázam. Egész nap feküdtem, aludtam, Zsolti itthon maradt, hogy ápoljon, amit igazán nagyra értékelek! Nem is ment feljebb a lázam, nem kellett csillapítani sem. Szombatra már jobban lettem, de az orvos tanácsára ma még itthon maradtam, hogy újra megerősödjek.
Tegnap este Zsolti hazaért a gyüliből, egyszer csak, hirtelen arra lett figyelmes, hogy rosszul érzi magát. Fáj a gyomra, amit evett, az nem érzi jól magát odabent. Ahogy telt az este, fokozódott a dolog és 38 fokos lázzal feküdt le aludni és többször is le kellett mennie a fürdőbe... (Nekem pénteken csak egyszer.) Ma reggel pedig meg fogja látogatni az orvost, aki azt fogja mondani, hogy egy vírus kapta el...
Amikor igazán rosszul voltam, imádkoztam, hogy ne legyen súlyos a baj. Természetesnek vettem, hogy nem is lett nagyobb gond, hiszen "aki kér, kap". De elfelejtettem hálát adni mindezért. Azt hittem, hogy ilyen enyhébb lefolyású ez a betegség, de most, hogy látom Zsoltit, látom azt is, hogy ez egyáltalán nem így van. Isten volt olyan kedves és kegyelmes, hogy engem megvédett, amiért különösen hálásak vagyunk!! Határtalan a szeretete!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése