"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2013. június 24., hétfő

babavárás

Azt hiszem, hogy ha nem jött volna el várandósságom 9. hónapja, mindig kismama szerettem volna maradni. Annyira jól telt az első nyolc hónap, különleges, áldott időszak volt, amiért nagyon hálás vagyok.
Az első idő, amikor még csak ketten, aztán egy ici - pici szűk kis kör tudott Nelliről. Olyan jó volt ilyen nagy titkot hordozni a szó átvitt és szó szoros értelmében! Ez volt az egyik legszebb rész! Aztán eljött a titok felfedésének izgalma, ahogy a gyerekek fogadták... látni, ahogy Nelli szemmel látható növekedésével értették, értik meg igazán, hogy miről is van szó... Rajzoltam egyébként egy képtörténetet szemléltetésképpen :) Olyan jó volt, hogy a szüleik is örültek nekünk és nem csak azt látták, hogy új szurdopedagógusra lesz szükségük. 
Aztán itthon maradtam, milyen különleges élmény volt a tanév közepén lazítani kint a kertben! Azt pedig, hogy az államvizsgára ilyen nyugodt körülmények között készülhettem fel Isten ajándékának tekintem. Annyit tanulhattam, amennyi csak belém fért. Nagyon kényelmes volt! Az utolsó időben éltem meg, hogy hogyan is kéne nőként magamra tekinteni a hétköznapok során. Elfogadható az előzékenység, udvariasság, az, hogy kímélnek és nem egyedül oldok meg mindent. Minden nőnek kijárna a tisztelet, nem csak a várandósoknak! És igenis először a férfiak álljanak fel a tömegközlekedési eszközökön, ha nincs szabad hely. Számtalanszor előfordult, hogy megláttak a hölgyek, felpattantak, a férfiak pedig ott ücsörögtek a helyeiken, nem sokáig, mert szép finoman felhívtam a figyelmüket az udvariasságra. Szóval, a 0 - 8. hónap igazán nagy élmény, csodajó eseményekkel! 
A 9. hónap elején lekötötte a figyelmem az államvizsga, de aztán...aztán nagyon melegem lett, hajóvá alakultam amit 98 százalékban elönt a víz, és úgy kell lavíroznia... igazából még mindig nincs annyi bajom, mint másoknak, de most már elérkezett a valódi babavárás időszaka, amikor várom, hogy Nelli valóban megszülessen és nem csak élvezem, hogy egyszer meg fog születni. Ma nagyon édes ici - pici babákkal találkoztam a klinikán, ez az élmény pedig még egy lapáttal fokozza várakozásom kellemes izgalmát! 
Szóval, jól kitalálta Isten ezt a 9. hónapot! ;)

Nincsenek megjegyzések: