"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."

2013. június 17., hétfő

Don - kanyar és erdei sikló

Tegnap hallottam a rádióban: 
A váci árvízi védekezésben részt vett egy 89 éves bácsi is, aki ennyi idősen "csak" annyit tudott tenni, hogy tartotta a zsákok száját, míg a középiskolás fiatalok homokkal töltötték meg azokat. Közben így biztatta őket: "Gyerünk fiúk! Én már a Don - kanyarnál is ott voltam, itt legalább meleg van!" 

Ma reggeli kaland: 
Mikor ma reggel Zsolti elindult dolgozni látott a kapu előtt egy hatalmas siklót. Pár óra múlva hallom, hogy a verebeink éktelen lármát csapnak a körtefán. Azt hittem, hogy kiesett egy veréb a fészekből, de nem láttam sehol, nem értettem, hogy mi a baj, de az egyértelműen látszott, hogy valami nagy baj van. Egyszer csak megláttam, hogy a sikló ott nyújtózkodik a körtefa egyik ágán... Én elmenekültem, hallottam, hogy a verebek is. Persze derék Derék kutyánk nem hagyta annyiban a dolgot, pár perccel később csak egy nagyobb nyüszítést hallottam, eztán már a kutyákat is bemenekítettem... Egy jó háromnegyed óra után merészkedtünk ki újra. Derék elöl, aztán én, Huba pedig okosan leült a ház sarkánál. Derék már nem talált semmit, de ilyen óvatos keresgélésben még sosem láttam. Mindenesetre nem akart kint maradni... remélem, hogy a sikló jobban megijedt tőle, mint ő a siklótól. A verebek fészkéből pedig még hallatszik a fiókák csipogása. 

Nincsenek megjegyzések: