Idén ünnepeltem életem második anyák napját, mikor én is köszönthettem, és engem is köszöntöttek. Ez utóbbi különösen kedves nekem, mert annyian gondoltak rám, hogy Nelli meglephessen múlt vasárnap! Anyukánkat azzal leptük meg, hogy mindannyian, minden gyereke otthon volt vasárnap, kapott kis sütit, színház jegyet, kirándultunk, játszottunk egy jót! Én pedig kedvenc csokit kaptam, hóvirágot és ajakbalzsamot fantasztikus illattal, na és persze ne feledkezzünk el a csodálatos rózsáról sem! Ezek mind nagyon jólestek, bár nem az ajándékok számítanak igazán, hanem annak a tudata, hogy ezen a napon kicsit megemlékeztünk arról, hogy mennyi mindent tesznek az anyák gyermekeikért, mert azért van ebben a csodálatos hivatásban jócskán önfeladás, a saját érdekeink háttérbe szorítása, időhiány és még jó sok nehézség... mégis nagyon élvezetes és értékes "munka" segíteni egy pici embernek a felnövekedésben, hogy önálló, Istent szerető, egészséges felnőtt legyen! Nem kis felelősség, de hálásak vagyunk, hogy részünk lehet ebben Zsoltival!
|
anya - baba anyák napján |
|
anya - lánya anyák napján |
|
|
|
Mi meghosszabbítottuk kicsit az ünneplést Nelli lánnyal, és tovább élveztük a Váralja adta kényeztetést, egy hetet maradtunk még Apuéknál. Ezalatt sétáltunk nagyokat az erdőbe, játszótérre. Láttunk mindenféle állatot pl. kecskét, borjúkat, fecskéket, lovakat, nyulakat és baromfikat. Ettünk nagyon finom fagyit, palántát ültettünk, angoloztunk, utaztunk, nem főztünk ... és tényleg élveztük a csodás környezetet, a család szeretetét és gondoskodását! Váralja gyönyörű hely, érdemes ellátogatni arra egy kirándulás erejéig!
|
jó kezekben |
|
kirándulók |
|
három generáció |
|
homokozás kb. 28 éves játékokkal :) |
|
művésznő, aki maga választ darabot |
Mindezek után tegnap érkeztünk haza, kis akklimatizálódás után már nagyon jólesik az itthon - lét. Jó volt, hogy Apuék maradtak még tegnapra, jó, hogy segítettek a ház körül! Sokat!! Ezt is megörökítettük:
|
készül a lángos |
|
készül a ház |
Igazán jó az a tudat, hogy van mit tovább vinnünk a szüleinktől. Tőlük tanultuk elsősorban Isten tiszteletét, hogy milyen értékes ha tanulunk, mert akkor olyan munkánk lehet, amit élvezni fogunk, így is lett. És azt is, hogy egymásra számíthatunk. Tényleg azt tapasztalhatjuk a gyerekeikként, hogy a tőlük telhető legtöbbel támogatnak minket a céljaink elérésében. Azt hiszem, hogy a jó szülő is Isten ajándéka!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése