három éve

Életem legnagyobb változása kezdődött három éve és fél órája, mikor hajnalban arra ébredtem, hogy elfolyt a magzatvíz, ami addig védte Nelli lánykát. Hozzá teszem, hogy pont július másodikára volt kiírva ez a nagy esemény. Különlegesség, hogy végül csak harmadikán, éjfél után fél órával érkezett meg a kisasszony, ahogy az édesapja "óhajtotta". :) Csodálatos élmény volt a születése, annak ellenére, hogy 19 órán át tartott. De még ez is olyan gyorsnak tűnt ahhoz képest, hogy egy új ember születik, még kilenc hónap is kevés felfogni ezt a csodát! 

pár naposan itthon

Akkoriban egyáltalán nem jelentett problémát nekem semmi a várandóssággal járó változás pl. a striák, a felszedett kilók, a vizesedés. Örömmel; és mondhatom, gond nélkül viseltem valamennyit, annyira élveztem ennek az áldott időszaknak a különlegességét. Persze, most már kicsit másként viseltettem a hasam zebraságához, bár e mostani állapotot inkább Matyi legény számlájára írhatom.. 

Három éve mit sem sejtettünk Zsoltival arról, hogy az életünk alapvető változás elé néz. Illetve elméletben tudtuk ezt, de egészen más a gyakorlatban átélni, főleg azzal a magabiztossággal, amivel én készültem a gyereknevelés első időszakára. "Ó, nekem ez nem lesz gond. Gyógypedagógus vagyok, világ életemben gyerekek között forogtam, tudom milyen ez.." Fitty - fenét! Egészen más tanítani gyerekeket, vigyázni barátok gyermekeire, mint saját gyermeket nevelni! Ez utóbbi ugyanis 24 órás szolgálat, még akkor is, ha van nagyszülői segítség, vagy édesapa jól terhelhető. Megszűnik a gondtalan élet amikor azt és akkor csinál az ember lánya, mikor kedve tartja! Ezzel a korláttal nehéz volt szembesülnöm Nelli születése után. Matyinál már nem kellett megküzdeni ezzel a gondolattal, jóval kevesebb érzelmi nehézséget hozott az ő születése ebből a szempontból. 

kóstolgatás az első szülinapi tortából

Mégis: Nagyon megéri édesanyának lenni! A saját gyermekeimbe fektethetek, nem máséba, ahogy korábban. Az is szép volt nagyon, de itt érzem igazán, hogy annak a gyümölcsét eszem, amit vetettem. Nagy felelősség az önállóság felé terelgetni a kis emberpalántákat, ilyen komplex, hosszútávú, örök élet távú feladatom még sosem volt korábban. Hihetetlen, hogy Isten rám, ránk meri bízni ezt a "feladatot". Sokszor nagyon mókás, mikor Nelli vicceskedik. Sokszor megható, például mikor virágcsokrot szed magától, hogy kedveskedjen, vagy mikor félálomban csak úgy megpuszil. Sokszor idegesítő, főleg itt a harmadik év küszöbén, mikor egy félbevágott kenyérszelet is éktelen hisztit képes indítani, ha az elképzelésben nem szerepelt a félbevágás... De mégis, a legszebb feladata ez az életemnek és jó tudni, hogy a vele járó felelősségnek is vége lesz egyszer, 18 + pár év után. Ezért most élvezem, mikor még benne vagyok nyakig, mert olyan gyorsan elmúlik ez a pár év, ahogy erre bizonyíték az előző háromszor 365 nap elrohanása is. 

a második szülinapi torta élvezete