Egy hete már annak, hogy megtapasztalhattuk az érdi szakrendelő marasztaló vendégszeretetét. Azt tervezgettem, hogy majd leírom az élményt saját nézőpontomból is, ha már Zsolti olyan frappánsan megírta az ő oldaláról. De időközben új keretet kapott a történet, ami fontosabb annál, ahogy bántak velünk egy hete. Ahogy megírtam észrevételeimet a panasz ládikába, már vissza is nyertem a nyugalmam. Sokszor mondják, hogy írjuk ki magunkból.. persze a fáradtság nem tűnt el ilyen hamar.
Egy héttel ezelőtt, egy csütörtöki reggel Bálintot tologatva a kertben, énekelgettem a "Lelkem, áldd az Urat" című dalt. Van benne egy rész: "És egyszer majd, ha ez a test elgyengül. Erőm elhagy, utam véget ér. A lelkem mégis Téged áld vég nélkül. Tízezer okom van, hogy zengjek még." Valóban van 10 000 okom? Tényleg tudom áldani az Istent, ha a testem nem engedelmeskedik? Reggel felmerült a kérdés, estére annyira megfájdult a vállam, hogy alig tudtam mozgatni. Másnap mentünk orvoshoz.
Nagyon sokat kellett várni és a sok várakozás után nem azt a teljes figyelmet kaptam, mint amit megszokhattam más orvosoktól. De ezt némileg oldotta, hogy a röntgenes nővérke viszont ellátott minden olyan információval, amire kíváncsi voltam és másodszorra a doktor néni is jóval nagyobb figyelmet fordított rám és a kérdéseimre. Egy órával korábbi önmagához képest bűbájos volt, bár segíteni nem tudott. Csak este, otthon volt lehetőségem elolvasni az aznapi igét:
"Az Úr hadakozik értetek, ti pedig veszteg legyetek." II. Mózes 14:14 Pontosan ezt éltem meg!
Másnap a Balatonon lehettünk, ahol a nővérem olyan sokat segített! És itt nem csak a felírt receptre gondolok, hanem arra ahogy foglalkoztatta Nelliéket, én pedig pihenhettem Bálinttal, vagy hogy készített Bálintnak nyammognivalót. Nagyon - nagyon jólesett együtt lenni velük abban a csodás környezetben! Az aznapi ige:
"Mivel én vagyok az Urad, Istened, aki a jobb kezedet fogom és aki ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítelek!" Ézs. 41:13
Ez az Isteni humor. A jobb kezemet fogja ;) Még jó, a bal nagyon fájt még akkor!
Még egy gondolat bátorított egy kedves barátnőtől:
"Nem vagyunk jó várakozók. A "mikrohullámú sütős" gyors eredményeket szeretjük. Isten viszont általában a pácolást kedveli." Dutch Sheets
Benne voltam a pácban rendesen. A bal kezem felkötve, el sem tudtam képzelni hétfőtől hogy fogok ellátni három gyereket. De ugye az ilyesmibe felesleges belegondolni egy szombati napon.
A vasárnapi bátorítás pedig. Hozzáteszem, hogy én ezeket nem kerestem, gyakorlatilag kiszúrták a szemem:
"Soha ne legyetek lelkesedés híján, őrizzétek meg a lelki buzgóságotokat miközben az Urat szolgáljátok. Legyetek örvendezők a reménységben, türelmesek a nyomorúságban, kitartóak az imádságban." Róma 12:11-12
És kaptam egy ígéretet is:
" Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár, az Úr dicsősége követ." Ézsaiás 58:8
Innentől kezdve pedig várom az ígéret beteljesülését, mert az Úr ígéretei tiszták és igazak.
És valóban napról napra egyre könnyebb mozgatni a karom és egyre több irányba sikerül ez. Szűnik a fájdalom is. Tudom értékelni, mikor sikerül kinyitni a mikró ajtaját vagy megnyitni a csapot, vagy elmosogatni. És hálát tudok adni akkor is, ha a testem gyengébb, mint máskor. Mert annyi mindenért hálát lehet adni, mert az Isten méltó a dicséretre! Ezért indítottam a facebook oldalamon egy #napihala sorozatot. 100-ig meg se állok. Ezzel is szeretném dicsérni az Istent, aki képes belevinni ilyen modern kori példázatokba, hogy még egyértelműbb lehessen számomra mennyire szeret Ő engem, személyesen engem. Tehát "zengjen hát a hálám Neked"!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése