Eltelt egy újabb hét. Màr megint. Nem volt könnyű a kezdete, hiszen vasàrnap búcsúztattuk a lelkipàsztorunkat és feleségét. Egy új gyülekezet alapítàsàba kezdenek, Isten hívta őket, úgyhogy nem kérdés, hogy menniük kell, de nagyon fognak hiànyozni. Gyuri keze alatt lettünk felnőttek. 10 éve, mikor Érdre költöztünk azért kezdtünk az érdligeti gyülibe jàrni, mert egy ideje ő volt az első olyan pàsztor, akinek a prédikàciójàra egy héttel később is emlékeztem. Ahogy megismertük úgy tanultunk tőle az élet minden területén. Még az építkezésben is segített. Lelki apukànk lett, akivel mostantól ugyan nem talàlkozunk minden vasàrnap, de a kapcsolatot àpolni fogjuk. A feleségétől, Anikótól is sokat-sokat tanultam. Elsősorban arról, hogyan viszonyuljunk a férjünkhöz. Kicsit sajnálom, hogy csak az utóbbi kb. 5 évben figyeltem őt, de sok kincset őrzök tőle is. A búcsúnk szép, csalàdias, őszinte volt. Tortàval, limonàdéval, jégkrémmel. Olyan ÉBK módra. 😉
Hàlàs vagyok az àtlagos napjainkért, hogy van időnk pihenni, szabadon jàtszani, de jàtszóterezni, baràtokkal talàlkozni, gitàrt tanulni is. Zsolti kezdett gitàrozni. Sting videóit bújja, meg is kérdezte tőle Matyi, hogy Stingtől tanul gitàrozni? Menő lenne! Bàr az sem kevésbé menő, hogy a Bírta Mikitől tanul gitàrozni, aki remek jazz zenész! Szóval előttünk a pàlya! Mert amit Zsolti megtanul Mikitől, azt megpróbálja àtadni nekem. Még annyira nem értem ezt a hangszert, de az e-mollt màr le tudom fogni. Furulyàn màr megy a C-dúr és G-dúr. A két hangszeren ez már együtt egész sok! 😁😁😁 A szívem vàgya egyébként, hogy egyszer csellózni megtanuljak. Egyszer...😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése