A házassági évfordulónk, Anyuék házassági évfordulója, Andiék esküvője elgondolkoztatott, hogy mit is jelent számomra, hogy házasságban élek. El sem tudnám képzelni másként az életem, csak Zsolti feleségeként. Biztonságot ad az a tudat, hogy Isten is egymásnak szánt minket, a kapcsolatunk alapja ő. Kilenc évvel ezelőtt gondolkoztam el azon először, hogy egyszer majd, a távoli jövőben ki lesz a társam. Több lehetséges jelölt is szóba jött, én meg jól összekuszáltam a szálakat, amiket egyedül nem tudtam kibogozni. Ezért végső kétségbeesésemben egy őszinte bocsánatkérés után segítséget kértem Istentől, szerettem volna tudni mi tévő legyek, merre menjek. Még aznap egyértelmű választ kaptam, mert este érkezett Zsoltitól egy levél amiben leírta, hogy én leszek a felesége. Egyáltalán nem akarta ezt még felhozni, de úgy érezte, hogy valamiért nagyon fontos, hogy aznap erről tudomást szerezzek. Valóban fontos volt :) Azóta építgetjük egymást és a kapcsolatunkat, ami minőségileg más lett attól, hogy összeházasodtunk. Már a jegyességben is komolyan gondoltuk az egymás iránti elkötelezettséget, de a házasság teszi lehetővé, hogy azzá váljunk a társunk segítségével, akinek Isten szeretne látni minket. Egészen egyedülálló módon tudjuk segíteni egymást. És persze jókat szoktunk veszekedni apró - cseprő dolgokon, ez is hozzátartozik. A nem apró - cseprő nézeteltéréseinket, pedig igyekszünk megbeszélni. Jó, hogy járhatunk házaspáros délutánokra, hogy házaspárok a barátaink, hogy van egy áldott gyülekezetünk.
2 megjegyzés:
Áldjon meg titeket az Úr nagyon gazdagon! :) Jó látni a házasságotokat! :)
Puszi
Köszönjük!!!
Megjegyzés küldése