Tegnap újabb tipikus bárczis élményben volt részem a mesterképzésem első szakos óráján. Megérkeztem, épp időben, nem sokkal ezután kiderült, hogy nem igazán vártak ránk a tanszéken. Mindenki izgatott volt, érthető módon, hiszen a Heldstab házaspár előadása következett, csakhogy ezt mi nem tudtuk. Előzetesen, nem értesítettek minket. Így, mikor a többiek tányérral, késsel, ollóval felszerelkezve belibbentek a terembe, mi még csak akkor láttunk hozzá kölcsöneszközök beszerzéséhez. Hogy miért van szükség ilyesmikre mesterképzésen? Mert gyógypedagógusok vagyunk :) Egyébként a fentieket leszámítva igen hasznos volt a tegnapi nap, egészen sok új dolgot tanultam, választ kaptam a kérdéseimre, ami nagy dolog, mert a gyógypedagógia élő, Svájcból érkezett, aktívan publikáló nagyjai adtak választ! Ez örök élmény, az biztos!
A makk ehető?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése