Azt hiszem, még nem írtam a házi csoportról. Ebben az évben igazán jól
összejött a kis csapat, jókat beszélgettünk Berciéknél, újabban pedig
ilyen - olyan "egyéb" dolgot is csinálunk együtt pl.: levendulát
gyűjtünk, szalonnát sütünk, társasjátékozunk. Jó, hogy vagyunk
egymásnak, ez a kis közösség biztosítja számomra, hogy igazán otthon
érezzem magam a gyüliben, hiszen velük megoszthatom magam, a
gondolataim, érzéseim, terveim. Olyan jó!
"Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek."
2012. június 29., péntek
2012. június 26., kedd
2012. június 25., hétfő
elázva
Utoljára tavaly nyáron áztam el annyira, mint az előbb. Akkor a Balatont bicikliztük körbe, és az utolsó napi távot esőben tettük meg, mindenki bőrig ázott, szó szerint. Ma azért nem áztam bőrig, de a szoknyámból ki lehetett csavarni a vizet. Ha nem fogorvostól jönnék, innék egy nagy csésze forró kakaót, egyelőre várom, hogy a mosolyom újra szimmetrikus legyen.
2012. június 23., szombat
tanulságok
Az utóbbi két hétvége 90 százalékát a gyüliben töltöttük, töltjük. Múlt szombaton GenX volt, ma női nap. Mindkettőt nagyon élveztem és az elhangzott tanításokból is sokat tanultam, annál is inkább, hogy mennyire erősítették egymást. Nehéz ezt leírni, úgyhogy lehet, hogy nem is próbálom meg. :)
A hét egy másik újbóli ráismerése, hogy Isten milyen leleményes! Múlt szombaton Gyuri kivetített egy egyszerű szociometriai ábrát, hogy szemléltesse, minél több kapcsolat van az emberek között, annál erősebb a közösség. Akkor is, ha ezek a kapcsolatok csak gyenge kapcsolatok, ugyanakkor fontos, hogy erős kapcsolataink is legyenek. Zsoltival a héten néztünk egy ismeretterjesztő filmet, és rácsodálkoztam arra, hogy milyen hasonló az idegsejt kapcsolatok "kinézete" a szombaton látottakéhoz. Milyen érdekes, hogy Isten több szinten is alkalmazza ugyanazt a rendszert! Ami működik az agyban, az működik a közösségekben is. Orvos barátaink pedig megerősítettek abban, hogy ez még sejtek szintjén, a mikrobiológiában is így van. Milyen érdekes!
2012. június 18., hétfő
akadályozott emberek szexuális szocializációja
Nemrég lett vége a mai maratoni vizsgámnak. Kilenckor kezdtük, délben fejeztük be. Mindenki húzott egy tételt, amit a kidolgozás után elmondott, majd beszélgettünk róla. 10-en vizsgáztunk együtt, nagyon jó beszélgetés alakult ki, tényleg jó volt, csak nagyon elfáradt mindenki a végére. Ráadásul én voltam az utolsó, aki előadta a kis mondandóját, ötöst kaptam. Elég tág témákban mozogtunk ebben a röpke 3 órában, szóbakerült az önmegtartóztatás is, és a véleményünk a jelenségről. Egyedül képviseltem, hogy van ennek a kérdésnek pozitív oldala is, hiszen megfelelő családi nevelés mellett, nem alakulnak ki feloldhatatlan tiltások és gátlások a gyerekben, hanem ez egy különleges felkészülés az élet egyik legnagyobb örömére a társsal. Hangsúlyoztam, hogy a Biblia is hangsúlyozza, hogy mekkora öröm a szexualitás! Egy kicsit talán megértettek, és elfogadták, hogy a vallásos életben sem csak tiltások vannak!
A beszélgetés hatására az egyik lány megkérdezte, hogy milyen kötődésem van az egyházhoz, valláshoz. Elmondtam, hogy baptista vagyok, kérte, hogy meséljek neki erről egy kicsit. Kb. 2 percünk volt még, míg a metróhoz értünk volna, ennyi időm volt megvilágítani az életem értelmét, kicsit kevésnek tűnt, de aztán meglepett, hogy milyen egyszerűen és gyorsan el lehet mondani, hogy miért élvezem, hogy keresztény vagyok. Azt emeltem ki elsősorban, hogy Jézust valóban Isten fiának tartom, aki azzal, hogy meghalt "elintézte", hogy nekem ne kelljen. Szinte felfoghatatlan, hogy Isten, aki az egész világot teremtette odaadta a fiát, azért, hogy nekem "jó" legyen. Csupán ettől értékesnek érzem magam, és ez az egész felszabadít arra, hogy élvezzem az életet, ami ráadásul folytatódik a halálom után is. Ha pedig valami nehézsséggel nézek szembe, azt sem egyedül kell megoldanom. Hát, tömören ennyi fér bele egy két perces útba. :)
A vizsga után megjutalmaztam magam a Kelenföldi Cukrászda megismételhetetlen élményt adó pisztácia fagyijával, most pedig várom, hogy a buszom hazaröpítsen.
2012. június 17., vasárnap
tanévzáró a bibliakörben
2012. június 15., péntek
tanév vége
Ma lezártuk a tanévet, hétfőtől nincs suli. No, ez nem azt jelenti, hogy munka sincs, mert kezdődik a bejárós hét. De a gyerkőceinkkel már nem találkozunk. A héten megtartottuk az évzáró kirándulásokat is, voltunk a Tropicariumban, a Repülőtéren, nagyon klassz volt! Mindkét napon nagyon elfáradtam és visszaemlékeztem azokra az időkre, mikor még azt gondoltam, milyen jó a tanárok dolga, mert annyit kirándulhatnak a diákjaikkal. Csupa móka és kacagás. Van móka és kacagás, de még több felkészültség, szervezés, állandó figyelem, sas szem és fül kell a kirándulásokhoz.
játékokat cipelve |
kis tanítványommal |
A repülő tér is remek volt, sok gépet láttunk leszállni és felszállni, a gyerekek rendkívüli módon élvezték! Egy busszal körbevezettek bennünket az egész terepen, minden érdekes dolgot láthattunk a jelzőfényektől kezdve a repülők betolásáig. Megnéztük a múzeumot is, ahol felszállhatunk a gépekre, igazán jó játék volt! Öröm volt látni a 30 lurkót nap közben, mennyire élvezik a kirándulást, és mennyire elfáradtak a végére! :)
Át kellett mennünk egy biztonsági ellenőrzésen, ahol a CIs gyerekek nem, de a többiek átsétáltak egy ellenőrző kapu alatt. Az egyik kisfiú megkérdezte a sorára várva: Most szurit fogunk kapni? :) Megnyugtattuk, hogy csak azt nézik meg, van-e nála valami veszélyes tárgy. Erre ártatlanul mondta, hogy: hát nincs. És tényleg nem volt. :)
2012. június 13., szerda
szüret
Mai, valószínűleg sikeres vizsgámat egy kis délutáni kertészkedéssel ünnepeltem meg. Csodák csodájára korán értem haza, így tudtam cseresznyét, epret, ribizlit szedni és gyorsan elültettem az ajándékba kapott karalábé palántákat is a ki nem kelt izsóp helyére. Íme, a végeredmény:
mosás előtt |
![]() |
mosás után |
2012. június 10., vasárnap
élménykülönítményes élmény
Valóban nagy élmény volt részt venni a mai versenyen. Eddig 3 millió forint gyűlt össze a Bátor Tábor javára, de még mindig lehet adományozni. Nagyon okos ez a kezdeményezés! Így pedig, egy közös célért futva még jobb volt ott lenni ma, még szurkolóként is, hiszen rengeteg lila pólósnak drukkolhattam! Zsoltiék jó eredménnyel végeztek, rájuk is büszke vagyok, már csak azért is, hogy beneveztek!
Bátor táboros szurkolói csapat |
a legbátrabb |
![]() |
bátor futók |
2012. június 5., kedd
Felhívás! Futás a Bátor táborért
Zsolti levele:
http://elmenykulonitmeny.hu/
futas/gyalogkakukk
Sziasztok!
Az
Ultrabalatoni felkészülés elemeként, a munkahelyről 3-an futunk a Bátor tábor javára. Ez
egy olyan tábor, ahol beteg gyerekeknek próbálják meg a kórházi
"élmények" közben, után visszaadni az életkedvét. A csapatunk azt
vállalta, hogy megpróbál 200.000 Ft támogatást szerezni ezeknek a gyerekeknek, ehhez kérem a Ti segítségeteket. A
csapatunkat (Gyalogkakukk) itt találhatjátok meg:
http://elmenykulonitmeny.hu/
Adományozni pedig a fenti oldalon keresztül, vagy innen tudtok:
http://www.batortabor.hu/
Köszönöm, ha tudtok segíteni!
Üdv:
Zsolti
2012. június 4., hétfő
a kutya fája
Tegnap Zsolti arra lett figyelmes, hogy Huba nagy lelkesen ugrál fel az almafára. Hát, mit csinál? Megpróbálja leszedni az almákat, amik kis labdákra hasonlítanak, ahogy mozgatja a szellő az ágakat. Már sokszor tűnődtem, hogyan eshet le annyi alma a földre, mikor nincs is nagy szél. Hát, megvan a megoldás: Huba kreatív játéka okozza. :)
2012. június 3., vasárnap
kocogó rekord
A tegnap délutáni futásnál két szinthez tudtam mérni a sajátomat. Egyrészt Zsoltihoz, aki képes majdnem lekörözni, másrészt, egy mezei nyúlhoz, akinek a nyomába se tudtam érni :) Egyébként nagyon jó kis futás volt a tegnapi, sok szépet láttam, teljesen jó volt az idő és rekordot döntöttem. Most futottam először egyhuzamban, megállás nélkül 5 kilométert! Ennek nagyon örültem, még akkor is, ha most már hivatalosan is inkább kocogónak, sem, mint futónak számítok. De, nem baj, mert a kocogást élvezem! :)
2012. június 1., péntek
pünkösdi élmények
Ezen a héten nem volt vizsgám, azt gondoltam, hogy lazább lesz, mint az előző. Tévedtem, mert két beadandót kellett leadni a hét második felében. Zsolti sokat segített az egyikben, KÖSZI! De még így is nagyon elfáradtam, fáradt maradtam. Most viszont, hogy jön a hétvége, és leadtam a leadnivalót, szakítok egy kis időt arra, hogy ne csak képekben számoljak be a múlt hétvégénkről, amit egy csodálatos kis faluban, Nován töltöttünk. A tavalyi gyüli tábor nagy élmény volt számomra. Megéreztem azt, hogy valósággal ehhez a közösséghez tartozom, igazi felüdülés, kikapcsolódás volt. Az idén még inkább erősödött bennem a közösséghez tartozás, annak minden nyűgével! Annak ellenére, hogy érzelmileg nehéz volt átevickélni a szombat délutánon, mégis hálás vagyok, hogy megélhettem pontosan azt, amiről Gyuri tanított minket. Átélhettem egy konfliktust, amit sikerült rendeznem, amit tudtam megtettem, már "csak" imádkozni tudok. Hálás vagyok azért, hogy ezáltal sokkal jobban átlátom a gyülekezet tagjainak kapcsolati dinamikáját, tudatosabb tudok lenni. Gyuri tanításai őszinték, bölcsek voltak. Annyira örülök, hogy ő a pásztorom, és ott van Anikó is az oldalán!!
Nagyon készültem erre a pünkösdre, pedig általában ez is olyan szokott lenni nálam, mint a virágvasárnap: jé, már pünkösd van?! Idén készültem, böjtöltem, hogy igazán tudjak figyelni, mikor kell. (Böjt: nem ettem csokit, nem vettem péksüteményt a nagyon kényelmes helyen lévő, nagyon finomakat áruló pékségben) És el is talált az üzenet: "Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!" Nagyon egyszerű. Ittam, most pedig hiszek benne, hogy nem leszek híjával többé azoknak a dolgoknak, amik miatt szomjas lettem. És hiszem azt is, hogy "élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből", akit Isten megitat ;)
Egyébként kevésbé érzelemteljes, fennkölt élményekből is bőven kijutott a hétvégén, amik szintén remekek voltak. Pl. életemben először biliárdoztam, és nem is ment annyira rosszul. Persze jól se, egyszer elrepült a fehér golyó, de olyan is volt, hogy két golyó is beletalált két különböző lyukba egy lökés hatására. Jó volt, hogy Pepe közreműködésének hála nyertem Catanban. Nagyon tetszik a Dixiet játék, amit Böbiék tanítottak, nagyon jó volt Laciékkal együtt csónakázni, borszentelést látni, sétálni, ajándékba fagyit kapni, játszani a többiekkel, énekelni ..... :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)