A tegnap délutáni futásnál két szinthez tudtam mérni a sajátomat. Egyrészt Zsoltihoz, aki képes majdnem lekörözni, másrészt, egy mezei nyúlhoz, akinek a nyomába se tudtam érni :) Egyébként nagyon jó kis futás volt a tegnapi, sok szépet láttam, teljesen jó volt az idő és rekordot döntöttem. Most futottam először egyhuzamban, megállás nélkül 5 kilométert! Ennek nagyon örültem, még akkor is, ha most már hivatalosan is inkább kocogónak, sem, mint futónak számítok. De, nem baj, mert a kocogást élvezem! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése