A múlt héten még olyan jólesett tömegközlekedni, főleg BKV-ni. Nem volt nagy tömeg, mindenhova odaértem, igazán kellemes volt. A héten viszont megkezdődött a tanév és ezzel párhuzamosan megjöttek a dugók is. Olyan mérges lettem tegnap reggel mikor láttam, hogy a hosszasan araszoló busz mellett újra és újra olyan autók vannak, amikben egy szülő, egy gyerek ül. Értem én, hogy nem járnak a gyerekek helyi iskolákba, hogy nem merik őket elengedni a szülők a tömegközlekedéssel. De akkor is nonszensz! Még a korábbi busszal is 10 perccel később értem be, mint ahogy a későbbinek kellett volna beérnie... Ma pedig elaludt mellettem a buszon egy fickó, komolyan azon gondolkoztam, hogy felébresztem, mert ahogy egyre inkább belemerült az álomba, úgy terpeszekedett el az ülésen, én meg nyomódtam a busz falának. Régen valahogy könnyebben vettem ezeket az akadályokat. És akkor még a babakocsis közlekedésről nem is beszéltem, mert abba is belekóstoltam tegnap Laurával... Remélem, hogy hamar visszaszokok erre a rendszerre, bár őszintén szólva kicsit megalázónak találom, hogy heringekhez hasonló módon van összepréselve az utazó közönség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése