Egy barátom azt javasolta, hogy kezdjek el blogot írni. Gondoltam jó móka lenne, így megpróbálkozom vele. :) Hátha ...
Az apropó pedig:
Az apropó pedig:
Tegnap este sikeresen elindult az autónk házi csoport után. Aki esetleg nem tudná, ez mostanában nagy szó, mert sosem lehetünk egész biztosak abban, hogy az akkumulátor éppen milyen állapotban van, mennyit bír még. Zsoltinak biztosabb tudása van effelől, mint nekem. De én sosem tudom, hogy mit bír még...:)
Szóval ott kezdem a mesét, hogy tegnap hazaindultunk házi csoportról. El kellett mennünk tankolni, és tudjátok, amíg az ember tankol, addig le kell állítania a motort. Ezt Zsolti is megtette, megtöltötte a megtöltenivalót, fizetett. Ezután gondoltuk, hogy hazamegyünk. Az autó, ezt nem így gondolta, ugyanis nem indult el.
Sebaj! - gondolta az én okos férjem - ezért van nálunk a KisPolski régi akksija. Megpróbálta azzal elindítani az autót, sikertelenül. Ekkor már egy ideje ott ácsorogtunk a benzinkútnál nyitott motorháztetővel, és végre a segítségünkre sietett egy kövér, kopasz, nem túl szimpatikus srác. Ezt csak azért írom így le, mert a HCS - n szóbakerült, hogy ne zárjuk be Istent az elképzeléseinkbe. Feltételezem, hogy ez igaz az angyalokra is, lehet, hogy nem olyan gyönyörűek, vakító fehérek, hosszú szőke hajúak, mint ahogy azt én képzelem, lehet, hogy kopaszak, kövérek, kapucnis pulcsit hordanak, tök jó autójuk van, és hajlandóak 10 percet vacakolni egy idegen lerobbant autója mellett a hidegben, hogy az hazamehessen. Egy szó, mint száz. Beindult a motor, így gyér világítás mellett hazaértünk.
Haza, hidegből a hidegbe. Az autónkban, minő meglepetés, nem megy a fűtés. Este fél tíz felé értünk haza, és addig senki sem pakolt a kazánunkba, így 13, 7 fok volt bent. Hidegből a hidegbe. Amikor megláttam a hőmérőt, eltörött nálam a mécses. Ennyi megpróbáltatást egy estére... Nagyon elszomorodtam, hogy ennyit kell küszködnünk. Miközben én itattam az egereket (amiket egyébként hála Istennek, már csak képletesen tudok itatni bent a házban), addig az én drága férjem minden szó nélkül ment ki a kazánházba, hogy meleget csiholjon. Mikor kissé megnyugodtam, gondoltam, hogy elolvasom a napi e - mail termést. És képzeljétek, az alábbi dalt küldte nekem egy ismerősöm. Nem nagy az angol tudásom, de ennek a szövegét tisztán értettem. Szabad fordításban: Biztosan tudom, hogy a dolgok jobbak lesznek. És azért lesznek jobbak, mert hiszek Istenben, az ígéreteiben és hatalmas erejében.
Tudjátok, egy ideje Isten erre tanít: "Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek." Tegnap este ez még mélyebben a szívembe ivódott. A dal meghallgatása után, már csak nevetni tudtam azon, hogy a kutyánk széttúrta a kertben a komposztálót, és már azon is csak nevettem, hogy később eltörtem egy borospoharat. És mindezek után békességben feküdtem le aludni, ami nagyon jólesett. És az is nagyon jólesett, hogy mikor lefeküdtem, már meleg volt a házban!!!
1 megjegyzés:
Jó lenne az autót minél hamarabb eladni!Apu
Megjegyzés küldése