„…csordultig van poharam.” (Zsoltárok 23:5)

Pál azt írja: „Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk…” (Efezus 3:20). A mi Istenünk a bőség Istene! A Szentírásban a túlcsorduló pohár hatalmas jelkép. Amíg a poharadat csordultig töltik, szívesen látott vendég vagy, de ha üresen áll, a vendéglátó arra utal ezzel, hogy ideje indulnod. Ha igazán élvezné a társaságodat, mindig újratöltené a poharat, úgy hogy az túlcsorduljon a peremén és lefolyjon az asztalra. Ma túlcsordul a poharad? Ez azt jelenti, hogy szívesen látnak Isten asztalánál, a helyed biztosítva van, senki más nem foglalhatja el, és minden szükséged bőségesen megelégítésre talál. F. B. Meyer írta: „Bármilyen áldás is van poharadban, egészen biztos, hogy túl fog csordulni. Istennel a borjú mindig hízott borjú, a ruha mindig a legszebb díszruha, az öröm kimondhatatlan, a békesség mindig elhozza a megbékélést. Isten útját mindig a túláradó bőség jellemzi”. Ezért a legkevésbé sem kell aggódnunk szükségeink betöltése miatt. A poharunk túlcsordul. Vegyük például a kegyelmet: „ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem” (Róma 5:20). Bővelkedni azt jelenti, hogy fölöslegünk is van. A pohár, amit Isten kínál, túlcsordul kegyelemmel. Attól félsz, hogy ki fog száradni? Hogy lejár a garanciád? Hogy a vétkeid túl nagyok? Semmi esetre sem! Mielőtt Pál keresztyénné lett, mindenhol üldözte a keresztyéneket, bebörtönözte és kivégezte őket. Mégis azt írja: „De bőségesen kiáradt rám a mi Urunk kegyelme…” (1Timóteus 1:14). Bármire is van ma szükséged, Istennek bőséges készletei vannak belőle. Kérd hát, és higgy benne, hogy Ő megadja!