hurrá!

Hurrá, ma két órával előbb hazaértünk, mint tegnap! Már fél hétkor itthon voltunk!!! :) Úgyhogy ki kell használni ezt az esti időt. Nemsokára vacsorázunk, aztán jöhet még pár előkészület a holnapi óráimra.

Az utóbbi hetek gyakorlata azt íratja velem, hogy valószínűleg megszűnik a kalandjaim mindennapos megosztása. Egyszerűen nem jut időm arra, hogy kicsit leüljek és blogot írjak. Na, ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy bezár a bazár... mert nem. Csak annyit, akarok mondani, hogy előfordulhat, hogy ritkábban fogok írogatni. Nem mindennap, hanem kétnaponta, vagy háromnaponta. 

Egyébként ma is mozgalmas napom volt.

Örültem a kis örömöknek. Pl.: annak, hogy az egyik iskolában végre sikerült normális termet szereznem a szurdopedagógiai foglalkozásaim megtartásához. Meg örültem a finom virslis, sajtos szendvicsnek, az egyik gyerkőccel közösen elkészített pudingnak. Azért apró bosszúságok is voltak. Pl.: kezd idegesíteni, hogy fél órákat ülök reggelenként a dugóban. A busz nem olyan rugalmas és kicsi, hogy lemegy az útról a mezőre, hogy megelőzze a sort.. Ezért ott ülök, és olvasni próbálok, de azért mindig felbosszant egy kicsit, hogy ekkora késések vannak. Ez az egyetlen (?, most nem jut eszembe több) dolog, amiért nem szeretem Budapestet.