A mai napot az imaházban kezdtük. Együtt reggeliztünk a többiekkel, sajátos módon kellett megteríteni az asztalt magunknak. Mindenki kapott egy "fogyatékosságot", én átmenetileg látássérült lettem egy kendő miatt. Gondoltam, hogy sebaj, alkalmazzuk a tanult ismereteket, Zsolti úgy is segít elvégezni a terítés rám háruló feladatát. Hát, segített :) Ilyen instrukciókat adott: "Tedd azt oda!" "Tartsd a kezed!" - tartottam az egyiket, ő belenyomott egy adag tányért, én meg majdnem ledobtam őket, nem tudtam, mennyi lesz. A dolog betetőzése az volt amikor magamra hagyott azzal a szóval, hogy várj itt. Végül szegény elnémított Janka sajnált meg és nem hagyott a sötétben tapogatózni...Ez egyrészt vicces volt, de rá is döbbentett, hogy mennyire nem tudjuk, hogy mire lenne szüksége egy adott fogyatékossággal élő személynek.
Na, de nem csak beszélgettünk és játszottunk ma délelőtt. A Filippi 3: 3-9 szakasszal foglalkoztunk. Ez az ige alapján láttuk meg újra azt, hogy Istennek nem tudunk megfelelni, és nem is várja, hogy erőből, görcsösen arra törekedjünk, hogy megfeleljünk neki, az elvárásainak. Gyuri nagyon szemléletesen bemutatta, hogy milyen helyzetben vagyunk emberekként a földön. Egyszerűen nem tudunk bűntelenekként élni, ezért óhatatlanul magunkra vonjuk Isten haragját (Zofóniás 3). Miközben ott van Jézus, akit Isten nagyon - nagyon szeret, és gyönyörködik benne. Jézus volt az, aki beállt Isten haragja és az ember közé, sőt, nem csak magára vállalta Isten haragját és büntetését, hanem áthelyezte az embert, az ő pozíciójába. Abba a helyzetbe, amikor Isten fiúként, szeretett fiúként tekint ránk. Isten hatalma az, hogy Jézus mindennek ellenére feltámadt a halálból. A lényeg, hogy ma délelőtt újra átélhettem, hogy Isten gyermekeként szeret! Ez az, ami felszabadít.
Egyébként pedig olyan jó átélni, hogy a vágyaink teljesülnek. Nemrég fogalmaztam meg magamban, hogy milyen jó volt egy évvel ezelőtt ott lenni a Fülöp Kurzuson, és itt lenne az ideje újra egy ilyen "lelki gyakorlat" - szerűn részt venni. A GenX ilyesmi lesz :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése