Mikor megvettük a kis házikónkat Zsolti figyelmeztetett, hogy évek telhetnek el addig, míg igazán szép és kényelmes lesz. A mostani felújítás után is még kissé nomádnak mondható a helyzet, hiszen még mindig nincs fedett lépcsőnk, ami összekötné pl. a fürdőt a ház többi részével és van még sok apró kellemetlenség, ami a mi szemünkben már tényleg csak apró kellemetlenség. Ugyanakkor ez a sok várakozás után igazán nagy öröm, amikor valami elkészül, alakul. A héten apukám, és öcsém voltak nálunk és 3 nap alatt csodát műveltek a konyhával. Szép lett, nem ezer éves tapétát bámulunk nap mint nap, hanem gyönyörű fehér falat amitől minden világosabb, nem is beszélve a többi változásról! Nagyon hálás vagyok mindezért! És legfőképp azért, hogy ahogy visszanézek az elmúlt öt évre végig látom Isten áldását az életünkön. Kiköltöztünk Sóskútra, lediplomáztam, Zsoltinak már két remek munkahelye is volt, van, nekem is remek munkahelyem van, szeretjük a gyülekezetünket, van két jó fej kutyánk, vannak barátaink, és még a házunk is egyre otthonosabb lesz! Mikor elképzelem a mennyországot, ez a kis ház valahogy mindig benne van ...
„Isten országa, köztetek van!” (Lk 17,21).
 |
| a házikó |
 |
| a jól megérdemelt pihenés előtt |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése