Ma azzal a korai busszal mentünk munkába, amin a legtöbben utaznak. Mikor felszálltunk, még minden rendben volt, találtunk helyet, elfészkelődtünk. Aztán jött az első megálló. Felszállt egy fiatal srác, középiskolás forma. Mögöttünk ült az ismerőse, így odaült mellé. Kiderült, hogy csak úgy tud beszélni, hogy minden második (ez nem túlzás) szava egy ronda szó. De nem a ronda szó szinonimái, csak az az egy. Elgondolkoztam azon, hogy vajon hogy tud ilyen szókinccsel fogalmazást írni... Aztán beértünk Biatorbágyra, ahol felszállt két lány, ők sajnos közvetlenül előttünk találtak helyet. Mikor őket hallgattam, a mögöttem ülő fiú kifinomult kultúrájúnak tűnt. Az a két lány... szavak sincsenek rá milyenek voltak...mintha a teljes sötétséget láttam volna. Először nagyon idegesítő volt, ha most visszagondolok rájuk, igazán szomorú leszek.Mi lesz belőlük? Milyen családjuk lehet? Hány ilyen gyerek lehet ma? A leendő gyerekeimet hogy engedjem iskolába, ha ilyen gyerekekkel találkozhat?
Hihetetlenül nagy a felelősségünk keresztényekként. Tényleg fényt kell vinnünk a sötétségbe, ami lehet, hogy nagyobb, mint gondolnánk. Még ha találkozunk is rászorulókkal, sokszor olyan "belterjesek" vagyunk. Pedig nem az a küldetésünk, hogy magunkban jól érezzük magunkat, hanem az, hogy Isten szeretetét mutassuk meg azoknak, akik nem ismerik. Ez nem olyan feladat amit halogathatunk!
1 megjegyzés:
Kedves kislányom!
Ha a benned lévő világosság sötétség akkor milyen nagy a valódi sötétség.
(nem szó szerinti idézet)
Ha a keresztyének nem világítanak nem lehet csodálkozni azon, hogy ilyenek az emberek.Az ördög mindenkit megpróbál felhasználni arra,hogy erősítse hatalmát.A világban sok az ilyen műveltséggel rendelkező ember de nagyon óvatosan kell közeledni hozzájuk!Bölcsen!!Az egyház nem tölti be küldetését.Imádkozzunk azért hogy a Lélek vezesse el az ilyeneket a megtérést munkáló közösségbe.Megtérése után más lesz a szóhasználata.
Megjegyzés küldése