Sokszor elfeledkezem róla, hogy milyen jó dolgom is van, és hogy eszembe jusson arra van szükség, hogy tönkremenjen a szivattyúnk... Na jó, ez így teljesen nem igaz, mert alapvetően hálás vagyok a dologi dolgokért és a velem történő dolgokért is, de azért annak, hogy van vezetékes vizünk, már rég örültem ennyire! Milyen egyértelmű, hogy egy házban van víz, nem igaz? Hát, nem minden esetben és meg tudja nehezíteni az életet, ha nincs. Hála Istennek, csak egy napig kellett nélkülöznöm, de ez rádöbbentett, hogy
1. Hálát adhatnék többször is a vízért
2. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy relatíve akkor fürdök, amikor akarok
3. Jobban kéne takarékoskodni vele.
Zsoltim tegnap estétől ma délig a kút helyrehozásán ügyködött, persze éjszaka aludt. Reggel korán keltünk, hogy minél előbb mehessen dolgozni, de igencsak elhúzódott az új szivattyú leengedése a 35 méteres mélységbe. Na, nem azért mert mi voltunk bénák, hanem ez is egy sziszifuszi feladat, mint a csempézés. A lényeg, hogy sikerült, és most van víz!! Mármint csapból jövő víz! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése