Érdekes volt rádöbbennem az idei adventben, hogy a templomba nem járó gyerekeknek, mennyire nem jelent sokat a karácsony. Illetve sokat jelent, mert szép ünnep, ajándékot kapnak, különleges esemény, de azt kevéssé tudják, hogy valójában mit, kit ünneplünk ilyenkor. Részt vesznek a betlehemezésben, de a jelentőségét nem érzik át annak amiről énekelnek. Meggyújtják a gyertyákat az adventi koszorún, de igazából nem tudják, hogy mit várnak.
Ma reggel tartottuk a nagy tantestületi karácsonyozást a munkahelyemen. Gyönyörű gondolatok hangzottak el a szeretetről, a hétköznapi ünnepekről, de Jézus kimaradt a történetekből. Énekeltünk róla, mikor közösen daloltunk jól ismert karácsonyi dalokat, de mégsem Róla énekeltünk. A csillogás, a befelé fordulás, az érzelmek hangsúlyozása milyen hatékonyan eltereli a figyelmet a Megváltó születéséről! Mindezek részei az ünnepnek, a mi ünnepünknek is, csak minden abból az örömből fakad, hogy Jézus megszületett a Földre, és ezzel megadta az esélyt nekünk.
A módszertanis karácsony is nagyon kellemes volt, mindenki saját készítésű finomságokkal készült. A váraljai sütőtök megint nagy sikert aratott! Mindannyiunk nagy örömére, még a Snoezelen szoba is elkészült. Fantasztikus élmény volt a vízágyon feküdni, miközben gyönyörű zenét hallgattunk és a basszustól, ami az ágyba van építve, rengett az ágy! Ja, és mindeközben csodás képeket láttunk kivetítve, és ezzel még nem árultam el mindent... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése