Egy dolog van ami biztosan mélyen megbánt és felingerel. Ez pedig, ha a jóindulatomat és a segíteni akarásomat kétségbe vonják. Ma közvetett úton megtudtam, hogy ez történt egy esetben. Méltánytalan, nagyon. De amilyen drága Istenünk van nem hagy az önmarcangolásban és szomorkodásban. Nemsokkal az említett esemény után felhívott az egyik kis tanítványom anyukája, hogy lemondja a holnapi óránkat. Időpontot kért, hogy mikor tudnánk bepótolni, mert a lurkója mindennap azt kérdezi, hogy: Anna néni ma jön? Ez feledtette a bánatom! :) (Sokkal hatásosabb volt, mint az új ing, amit ma szereztem.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése