Ma van anyák napja. Reggel nagy sürgés - forgás volt az imaházban. Kötöttük a csokrokat, hogy a gyerekek oda tudják adni az édesanyáknak. Oda is adták őket nagy lelkesen, szép volt ahogy a pár hónapos babák szorongatták a virágot és szép volt, ahogy a felnőttek odavitték az anyukáiknak a csokrokat. Milyen szerencsések, hogy együtt vannak az anyukáikkal. Jó lenne, ha az én családom is közelebb lakna! Jó lenne többet találkozni velük, így csak ritkán látjuk egymást.
A bibliaköröseim pedig egy énekkel és verssel köszöntötték a virágon túl az anyukáikat. Így hangzik:
Édes jó Istenem, hallgasd meg imámat,
Áldd meg minden jóval, édes jó anyámat.
Áldó két kezedet, tartsad mindig rajta,
Mosolyogj rá szeretetet, ne legyen bús napja!
Ezt kívánom én is minden anyukának, de legfőképp az enyémnek!!!
1 megjegyzés:
Láttam a családodat vasárnap Pécsen! És örültem nekik! :) Kár, hogy veled viszont nem találkoztam!!!
Megjegyzés küldése