A múlt héten mikor készültem a vasárnapi iskolai órámra előfordult, ami ritkán szokott: Általában az köt le a készülés során, hogy hogyan tudom kreatív ötletekkel kézzelfoghatóvá, érthetővé tenni a gyerekek számára a történeteket. Most másképp volt. Anyák napja kapcsán Anna történetét választottam, amikor gyermekért imádkozott, és láss csodát, meg is kapta. Lenyűgöző volt észrevenni, hogy az a nő aki korábban a gyermektelenség miatt nem evett, nem ivott, egész nap csak sírt és szomorkodott, elment a templomba, hosszan és őszintén imádkozott, kért Istentől. Miután ezt megtette, boldogan ment haza. Abbahagyta a szomorkodást, evett és ivott és bízott Istenben, hogy meg fogja adni azt, amit kért. Így is lett, nem sokkal később megszületett a kisfia. Na, ez a hit.
Mint az a kisfiú, aki esernyőt vitt magával a legnagyobb szárazság idején, mert esőért imádkoztak korábban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése