A mai szombatomat sem töltöttem itthon, a változatosság kedvéért... Ma szülőklubot tartottunk, ami egyébként nagyon jól sikerült, és érdemes volt rászánni ezt a szombatot. Elég sok család eljött, igazán jól sikerült. A gyerekek kreatívkodtak, játszótereztek, míg a szülők beszédfejlesztő programokról hallgattak előadásokat. Én az ebéd elkészítésében segédkeztem, bográcsban főztünk paprikás krumplit. Elég tetemes mennyiségű alapanyagot használtunk fel. Krumpliból volt csak 60 kg! Szerencsére ízlett a seregnek, majdnem el is fogyott az összes. Még ebéd előtt tartott egy kis koncertet az A' la carte nevű együttes, jól megmozgatták a gyerekeket, és jópáran csokit is kaptak a kitartó, lelkes tapsolásért! Mindenki nagyon élvezte!
Az előadások anyagai letölthetők a Magyar Cochlearis Implantáltak Egyesületének honlapjáról:
www.macie.hu
A hazautam pedig érdekesen alakult. A Margit - hídon áthaladva szemtanúja voltam egy újraélesztésnek. Nem tudom, hogy végződött. Őszintén szólva elég durva volt ezt élőben látni, mégha csak egy pillanatig is. Imádkoztam a férfiért. Megint a kontraszt döbbentett meg legjobban. A hídon újraélesztenek egy embert, az életéért küzdenek. Pár méterrel arrébb a villamosmegállóban fogalmuk sincs az embereknek, hogy mi zajlik. Megy az élet a maga útján. Döbbenet. Ezzel (még mindig) nem tudok mit kezdeni...
A Volán pályaudvaron pedig teljes káosz volt. Most van az etyeki pincefesztivál, mindenki oda akar utazni és persze rengetegen tömegközlekedéssel, hogy nyugodtan kóstolgathassanak. 2 buszba nem fért be Kelenföldön az az embermennyiség, aki fel akart volna szállni. Kiderült, hogy baleset történt Etyek előtt, ez is növelte a feszültséget. Csak a buszsofőr mellett volt helyem, így végighallgattam, hogy milyen kerülőutakat terveznek, szerintem egy sofőr sem a megszokott útvonalán ment. 80 - 90 ember biztos felpréselődött a buszra, így annak majdnem fel is forrt a hűtővize. Én Biatorbágyon leszálltam, nem vagyok benne biztos, hogy eljutottak Etyekig... Általában kiakasztott volna ez a nagy tömeg, ma valahogy mégsem zavart. Kedélyesen el lehetett beszélgetni a fesztiválhangulatban utazó emberekkel, a sofőr hangulatjavítónak betett egy nem is olyan rossz zenét, szóval érdekes élmény volt. Mindent összevetve, azért megkönnyebbülés volt leszállni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése